Még a legjobb is lehet mérgező! – A testvéri kapcsolatokról
Ő az, aki életünk végéig mellettünk marad. Aki tudja minden titkunkat, minden csínytevésünket, akit szeretünk és utálunk is egyszerre, akit mi ugyan bármikor (meg)bánthatunk, de jajj, annak, aki szomorúságot, bosszúságot okoz neki. Ő a testvérünk, aki az egyik legmeghatározóbb személy az életünkben, jó és nem egy esetben rossz értelemben is.
Mert, mint minden emberi kapcsolat, a testvérünkhöz való viszonyunk is lehet toxikus, ránk, de akár rá nézve is. Meglehet, fel sem ismered elsőre, hiszen nem feltételezed azt, hogy pont a testvéred lesz az, aki ártani fog neked. Valószínűleg ez az esetek többségében nem is tudatos, hiszen ki akarná bántani azt, aki a világon az egyik legfontosabb számára?
Így ismered del!
Van néhány fontos jel, amiről könnyedén felismered, ha toxikus testvéri kapcsolattal bírsz:
Nem vagy önmagad? Ha a testvéred a közeledben van, mintha nem lennél önmagad. Teljesen másként viselkedsz, nem adod a saját magadat. Mindent úgy teszel, ahogy az neki megfelel…
Túl megy a kedves viccelődésen! Ugratni a másikat nem probléma, feltéve, ha az a másik is vevő a poénra. Ám úgy viccelni valakivel, hogy az már sértő, bántó, a másik semmibevételének az egyik legmarkánsabb jele.
Bocsánatot kérni? Soha! Legyen bármilyen bántó a testvéred viselkedése veled szemben, egyvalamit soha nem fogsz tőle hallani: őszinte bocsánatkérést!
Számára Te mindig is gyerek maradsz! Úgy viselkedik veled, mintha még mindig gyerek lennél, bármennyire is bizonyítottad az életben, hogy már nem vagy az.
Titkaid? Azok nem lehetnek! Bizony, vannak olyan dolgok, amiket csak a testvérünk tud rólunk. Nem is szeretnénk, hogy ez másként legyen, de ő sajnos tesz arról, hogy olyanok is tudomást szerezzenek ezekről, akiknek semmi közük hozzá.
Forrás: brigitte.de/ Marie Mühlenberg