Az egészséges izmok és a rugalmas ízületek kulcsa: az összpontosított nyújtás
Általános tévhit, hogy a nyújtás kizárólag az aktív sportolók „levezető” tevékenységei közé tartozik. A Harvard Health kutatói állítják, hogy a test rugalmasságának megőrzése érdekében mindenkinek élnie kellene a nyújtás kínálta számos előnnyel. Dr. David Nolan fizioterapeuta pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyújtást be kellene építenünk a rendszeresen elvégzendő testkarbantartó rutinjaink közé.
Fiatal korban kevésbé gondolunk arra, hogy micsoda érték, hogy erős, egészséges és rugalmas izmokkal és ízületekkel rendelkezünk. Később előfordul, hogy felismerjük a rugalmatlan izmok fájdalomgeneráló hátrányait a sérülékenységtől a húzódásokig és az ízületi fájdalmakig. Mindezeket a nyilalló, sajgó érzéseket tovább növelhetik a „székhez kötött” foglalkozások. A hosszúra nyújtóztatott ülőmunkát követően szinte újra átélhető egy mikro-evolúció, melyben meg kell tanulni kiegyenesedni, felállni, járni.
Prof. dr. Ken Ashwell egy egész könyvet szentel a nyújtás témájának körbejárására, mely munka magyar nyelven is megjelent (A nyújtás anatómiai kézikönyve címen). Rendkívül fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fittség, a vitalitás jóval többet foglal magában, mint erőt és izomtömeget. A mozgás összetettségéhez elengedhetetlen, hogy optimálisan teljesítő izmokkal, inakkal, ízületekkel és szalagokkal rendelkezzünk. Az emberi test temérdek kulcsfontosságú izommal van ellátva, ám a hétköznapokban nem igazán beszélünk olyan típusairól, mint a trapézizom, a szájzugot lefelé húzó, orsócsonti csuklóhajlító, combpólya-feszítő vagy éppen a kétfejű lábikra izomról. Viszont amennyiben elegendő időt fordítunk az óvatos nyújtások elvégzésére, biztosak lehetünk abban, hogy jól karban tudjuk tartani a mozgáshoz szükséges tartományt.
Mi is tulajdonképpen a nyújtás?
A nyújtás egy olyan testmozgásforma, melyben a test lágyszöveti struktúráinak szándékos átmozgatása történik. A tudatos nyújtásra több okból keríthetünk sort: el szeretnénk lazítani a feszült izmainkat; egy izomsérülésből kívánunk felépülni ezáltal; rugalmasabbá akarjuk tenni a testünket, javítanánk a tartásunkon, illetve fokozni a teljesítményünket. Ám az is előfordul, hogy egyszerűen azért kerítünk sort erre a mozgásformára, mert jól esik. Dr. Nolan szerint a gyakori nyújtás révén az izmainkat karcsún és rugalmasan tudjuk tartani, melynek köszönhetően az erőkifejtések nem fogják nagyon megterhelni azokat, és idővel az egyensúlyproblémáinktól is búcsút inthetünk.
Miben segíthet még a nyújtás?
A nyújtás megvéd a krónikus gyulladás által okozott különféle károsodásoktól. Azt ugyanis ma már több tanulmány is alátámasztotta, hogy a krónikus, alacsony fokú gyulladás akár csendes gyilkossá formálódhat, mely később olyan betegségeket is előidézhet, mint a szív- érrendszeri megbetegedés, a 2-es típusú cukorbetegség vagy éppen a rák.
Mivel a testünk egy valóságos „izom-kincsesbányának” is tekinthető, beleszédülhetünk abba a gondolatba, hogy minden egyes típusát megdolgoztassuk. Dr. Nolan úgy véli, hogy emiatt nem szükséges aggódnunk, hiszen mobilitásunk szempontjából a leginkább kritikus területekre kell elsősorban fókuszálnunk, melyek az alsó végtagokban helyezkednek el. Ilyen a vádli, a comb- és csípőhajlító izmok, valamint a comb elülső részén található izom. Hozzáfűzi, hogy az ugyancsak nagy terhelésnek kitett vállak, nyak és a hát alsó részének nyújtása ugyancsak számos előnnyel bír. Amennyiben sikerül kiépítenünk egy napi nyújtórutint magunknak, melyre legalább heti két-három alkalommal sort kerítünk, az izmaink bizonyára meg fogják hálálni ezt nekünk.
Amennyiben egyedül nem igazán vágnánk bele ennek kidolgozásába, úgy érdemes felkeresnünk egy fizioteraputát, aki első körben felméri az izomerőnket, majd összeállít számunkra egy testre szabott nyújtóprogramot.
