2024.04.27. 15:32:29 5511 217

EZZEL A NAPONTA KÉTSZER VÉGZETT GYAKORLATSORRAL JÓL FEJLESZTHETŐ A CSECSEMŐK CSÍPŐÍZÜLETE
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A magzat méhen belüli elhelyezkedése és a szülés körüli megpróbáltatások miatt aszimmetria vagy tartási eltérés alakulhat ki az újszülöttek csípőjénél. Ez a jelenség ijesztő lehet a szülők számára, pedig hátterében legtöbbször nem betegség áll. Annak érdekében viszont, hogy a gyermek ízületei megfelelően fejlődjenek, születéstől kezdve 4-6 hónapos korig naponta kétszer tornáztatni kellene az újszülöttek csípőízületét, például pelenkázás közben. Ebben segít a Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója.

Baba Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Baba Fotó:123rf.hu

A magzat lába az anyaméhben többféle módon helyezkedhet el: felcsapottan, befelé vagy kifelé fordulva, de a várandósság végén általában a töröküléshez hasonló, keresztezett, részben felhúzott lábtartás a jellemző, így a csípőízület is ehhez az alsó végtagi helyzethez, pózhoz igazodik.

"A rendszeres mozgás és az arra való képesség az egyik legfontosabb életminőséget meghatározó tényező életünkben. A születés után – a méhen belüli időszaktól eltérően – korlátlan hely áll a csecsemő rendelkezésére. Ez azonban nem jelenti a baba számára a mozgások elszánt és akaratlagos gyakorlását az első néhány hónapban, ezért válik fontossá ebben az időszakban a szülő által irányított torna"

– mondja dr. Szabó Miklós Károly.

A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika főorvosa hozzáteszi: a csecsemővel végzett gyakorlatok egyrészt növelik az ízület mozgástartományát, másrészt a testi kontaktus által mélyítik a szülő-gyermek kapcsolatot is.

Kisfilmünkben azokat a gyakorlatokat mutatjuk be, amelyek rendszeresen – naponta minimum kétszer – például a pelenkázások alkalmával is elvégezhetőek, így jól beilleszthetők a napi rutinba.

Videó: Bartincki Tamara, Cserni László, Grőger Nándor, Gál Bettina, Kovács Eszter, Kucsa Attila, Varga Zétény, Veszelovszki Mihály, Zsemlye Anita – Semmelweis Egyetem

Forrás: semmelweis.hu Közzétette: Dávid Orsolya

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A neurózis már civilizációs betegség – Jelek, kutatások és megküzdési lehetőségek

A neurotikus személyiséget leginkább az érzelmi instabilitás, a szorongás, az ingerlékenység, az önbizalomhiány, a depresszió és más negatív érzések jellemzik. A neuroticizmusban érintett egyének általában stresszkezelési nehézségekkel és kedvezőtlen önszabályozó képességgel rendelkeznek, ami a kapcsolataik minőségére is hatással van. Erősen hajlamosak az idegeskedésre, aggodalmaskodásra, konfliktusos helyzetben nehezen tudnak megnyugodni. Mit lehet tenni?

Hova tűntek a lovagok? Az udvariasság formálódásának története

Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?

Az érzelmi kiegyensúlyozottság fontosabb, mint gondolnád

Öröm, szomorúság, félelem, düh, csalódottság, unottság. Az érzelmek mindennapi emberi életünk erőteljes befolyásolói. Olyan reakciók, amelyeket különféle események, helyzetek, körülmények, emberek, tapasztalatok váltanak ki belőlünk. Ha megismerjük belső rezdüléseinket, amennyiben kíváncsian és aktívan részt veszünk a „tanulom magam” folyamatában, akkor a tudatos érzelemszabályozás igénye sem fog távol állni tőlünk. Az érzelmi egészségünkre való odafigyelés és munka, ugyanúgy nem hanyagolható el, mint a testi jóllétünkkel való foglalkozás. Mindkettő kifizetődő.