Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban.
A lakberendezés egyik stílusos kiegészítőjét, a hálószobák elegáns, romantikus hangulatot idéző baldachinját régen egyházi szertartásokon használták, ugyanakkor trónszékek és ágyak díszes elemeként is megjelent. A „hordozható mennyezet” szerepet betöltő sátortetőszerű baldachin a régi olasz nyelvben az arab Bagdad (olaszul Baldacco) városára utal. Ez az elnevezés történelmi emléket állít az arannyal szőtt, Bagdadból származó, értékes selyemszövetnek, mely a feltételezések szerint az olasz kereskedők révén jutott el Európába.
Az időskori szellemi és fizikai frissesség megőrzését támogató életmódprogramot indít a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) Agyi Képalkotó Központja.
Amikor a gyermekek elérkeznek a „de miért?” megszüntethetetlen kérdéssorok minden szülő által ismert, később pedig sokat idézett korszakába, akkor jövünk rá arra, hogy mi mindent nem tudunk még. Gyakran azzal is szembesülnünk kell, hogy mindaz, amit valaha az iskolapadban megtanultunk, és oly büszkén idéztük egymásnak, mára – a tudomány fejlődése okán – már avittá vált.
Az emlékezet és a felejtés összetartoznak, együttesen formálják az egyének életét, személyiségét. Egy összetett folyamatról beszélünk ez esetben, amikor a tapasztalatok a memóriában kódokká, programokká formálódnak (pl. szagok, hangok, események, képek stb.), tárolódnak, és szükség szerint előidézhetővé válnak. Hiszen a memória tulajdonképpen egyfajta információraktározó szereppel bír, melyben az agyban található neurotranszmittereknek kulcsfontosságú szerep jut – lévén, hogy ezek a hírvivő molekulák szüntelenül az adatok szűrésén és memóriában történő tárolásán dolgoznak.
A diákévek számunkra kedves és örömteljes emlék idézései között gyakran felelevenednek olyan pillanatok is, amelyek a tanulási kihívásokról szólnak. Ilyenkor szinte a szánkban érezzük a motivációhiány, az elvárthoz képest csekélyebb eredményfelmutatás, az akaraterő látványos megcsappanása, a kedvetlenség és a halogatás kesernyés ízét.
Vannak, akik rajonganak a gyógynövényekért, és vannak, akik azért fogyasztják ezeket, mert valamilyen élelmiszerbe belekerülnek. A két szélsőség között azok állnak jó helyen, akiknél a mérleg nyelve hiteles információk után kutatva az előző felé húz, és ezzel együtt azt vallják, hogy mindent csak mértékkel.
Az agy karbantartása ugyanolyan fontos dolog, mint a testünk bármelyik részével való törődés. Igaz, hogy az agyunkkal nem igazán foglalkozunk annyit, mint például a túlsúlyunk leküzdésével. Nem gondolnánk miért is van ennek nagy jelentősége, pedig a válasz rendkívül egyszerű: minden fejben dől el! Ezt a mondást elég gyakran halljuk, de igazán nem értjük, hogy mit jelent. Most elmeséljük, miért érdemes olyan módszerekkel foglalkoznunk, amelyekkel az agyunk működését serkentjük.
Erős hatást gyakorol az agy több, nagy fejlettségű funkciókért felelős részére is, köztük például az összetett döntéshozatalért és a képzelőerőért felelős területekre az ayahuasca tudatmódosító hatású főzet - írta a honlapján a Guardian című brit lap.
Habár az agyunk valójában egy - kétség kívül létfontosságú - szervünk, és nem izom, mégis lehet izomként gondolni rá. Méghozzá olyan értelemben, hogy minél többet és minél átgondoltabban használva erősödhet, míg kihasználatlanul hagyva sajnos csak “alapfunkciókat” lát el.
Az agysorvasztó vagy agyzsibbasztó kifejezéseket sokszor használjuk, és nem is gondolunk bele, hogy mennyire kifejező. Az agyunk térfogata ugyanis, akárcsak az izmainké, a használatától függően változik. A tudás ráadásul olyan hatalom, amelyet senki sem vehet el tőlünk!
Az életkor előrehaladtával életmódunk szükségszerűen megváltozik. Ezekhez a változásokhoz étrendünknek is igazodni kellene, hiszen megfelelő tápanyagokkal lassítható az agyi funkciók hanyatlása. A demencia nem túl fényes kilátás, éppen ezért vegyük a fáradtságot és támogassuk meg agyunkat az egészségére jótékony élelmiszerek fogyasztásával!
Akár hiszed, akár nem, neked is van saját időgéped! A fejedben “hordod” magaddal, és arra használod, hogy a menet közben látott vizuális pillanatképeket hosszas elemezgetés helyett stabilan érzékeld. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért nem veszed észre te sem az idő múlásával bekövetkező apró változásokat.
Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál - erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.
Segítség, megy össze az agyam! Azt hiszed viccelünk, pedig tényleg erről van szó: az idő előrehaladtával mindannyiunk agyának térfogata csökkenni kezd, a működése pedig kissé berozsdásodhat. Utóbbin segíthetsz, ha tréningeled az idegsejtjeid.
Miért emlékszünk egyszerre akár több belépési jelszóra, olykor pedig elfelejtünk egy számunkra fontos dátumot? Vagy miért nem emlékszünk az előző este megnézett filmnek a címére? Hogyan raktározódnak az emlékeink?
A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.
Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat.
Nem mindegy, hogy hasra esünk-e valakitől vagy pofára esünk-e vele kapcsolatban, ugye? A szerelmi kapcsolatok végkimenetele nem igazán megjósolható, azonban a neurológusok a nyomába eredtek annak, hogy mi kellhet a szerelem lángjának megőrzéséhez!
A kakaó flavonoidjai egészséges felnőtteknél fokozzák az agy oxigénellátását, ezzel javítják a kognitív teljesítményt egy új amerikai kutatás szerint.