Vasárnap este a Hold szoros együttállásba kerül a kékes színű Spica csillaggal, a jelenséget pedig szabad szemmel is meg lehet majd figyelni a koraesti égen.
A 93 milliárd dollár költségvetéssel számoló űrprogram, ami az Artemis-program hivatalos nevet kapta, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy fedélzeten az első nővel és a következő férfival, végrehajtsa a második Holdra szállást. Ez a közeljövőben tervezett esemény számos kérdést (újra) aktivál.
Április 26-án különlegesen szép együttállás figyelhető meg az éjszakai égbolton, amelynek során a kelő Hold szoros közelségbe kerül az Antares csillaggal.
A magyar űrhajósjelöltekkel találkozhatnak, és - egyebek mellett - a marsi lét feltételeiről és az univerzumról szerezhetnek ismereteket az érdeklődők a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben a március 18. és 24. között zajló Csillagászati héten.
Különösen fényesen ragyog majd a Jupiter az éjszakai égbolton péntektől, az óriásbolygó ugyanis ekkor kerül oppozícióba, azaz a Földdel való szembenállásba.
Az év egyik legjelentősebb csillagászati eseménye lesz szombaton, amikor a részleges holdfogyatkozás jelenségét több mint egy órán át lehet szabad szemmel észlelni. A különleges alkalmat a Svábhegyi Csillagvizsgálóban halloweeni eseménnyel ünnepelhetik az érdeklődők.
Amennyiben a szeptemberi csillagászati események megragadták a figyelmedet, lehet, hogy utána is jártál a kapcsolódó alkalmazásoknak, de ha nem, akkor szemezgethetsz az általunk összegyűjtött lehetőségek között is. Irány a világűr!
Elő a puha plédekkel és a porcelánbögrékkel! A pokróccal és a forró csokoládéval felszerelkezve üljünk ki az erkélyre, a teraszra vagy az udvarba, és nézzünk csillagokat! Habár a hullócsillagok dömpingjén már túl vagyunk, a Naprendszer bolygóit is érdemes lehet megfigyelnünk.
Hat év után újra a Föld közelébe kerül az űrszondák által is lefotózott 103P/Hartley üstökös, amely szeptember végén mintegy 57 millió kilométerre lesz a Földtől és kisebb távcsővel is megfigyelhető lesz.
Az univerzum 70 százalékát alkotó titokzatos sötét energia megértéséhez 40 millió galaxist térképeznek fel a csillagászok egy nemzetközi együttműködésben végzett kutatás során, amelyben részt vesz az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) munkatársa is.
Holdkórosok, vigyázat! Ma éjszaka fényes korongként köszönt ránk a gyönyörű Hold! A Nap fényét teljes felénk eső területén bitorló égitest jogosan kéri figyelmünket: nézzük most “őt” a televízió képernyője helyett, és idézzük fel korábbi jóleső ábrándozásainkat a fénye alatt. Az e havi telihold ráadásul igazán érdekes nevet kapott, már mint a dakota indiánoktól.
Február elején ér földközelbe a zöldes fényben derengő C/2022 E3 (ZTF) nevű üstökös, amely Magyarországról is látható lesz.
Tűzgolyót figyeltek meg Skócia és Észak-Írország egén, a jelenség feltehetőleg a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat műholdprogramjának légkörben elégett űrszemete volt - közölte csütörtökön a The Guardian brit napilap online kiadása csillagászokra hivatkozva.
1969. július 20-án történt, hogy az első ember a Holdra lépett, ezért ezt a dátumot választották a Hold ünnep napjává. A Hold általános vélekedés szerint egy a Földünk őskorában történő ütközés során keletkezett törmelékből alakult ki nagyjából 100 év alatt. A Hold hatásai számos ponton bekapcsolódnak életünkbe, amelyek többségének nem is vagyunk tudatában.
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport.
Csillagsétákat rendeznek a magyarországi nemzeti parkok a Nemzetközi Sötét Égbolt Hete kezdeményezéshez csatlakozva: április 13. és 15. között az érdeklődőket távoli galaxisok, bolygók és csillagok világába kalauzolják szakképzett túravezetők segítségével, az éjszakai égbolt tanulmányozásával.
Legutoljára egészen 150 évvel ezelőtt történt olyan csodás jelenség, amit a Hold fog produkálni nekünk január utolsó éjszakáján! Három jelenség együttesen lesz megfigyelhető: kékhold, szuperhold és holdfogyatkozás fog elvarázsolni bennünket.
Akár egy amatőr csillagászati távcsővel is látható lesz az az aszteroida, ami ma éjszaka közelíti meg a Földet. A Florence elnevezésű (3122) kisbolygót már 40 éve ismerjük, és 2017. szeptember 1-jén rendkívül közel kerülhet a bolygónkhoz: 7 millió kilométerre lesz csupán, ami távolinak tűnhet, de a csillagászati értelemben nagyon is közel halad majd el mellettünk.
Bő három hónappal az első, 2015 szeptemberi észlelés után, másodjára is gravitációs hullámokat észlelt a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora: a 2015 karácsonyán mért jelenséget szintén kataklizmatikus esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta.
Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a Mars május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.