Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
Pünkösti Andor író szerint az asztrológia azon a felismerésen alapszik, hogy valójában a mindenség egybetartozik. Ennek fényében pedig minden mozgásnak, ami a bolygónkon, illetve az itt élő emberek láthatatlan belső világában zajlik, megfelel egy világűrbeli mozgás. Ez pedig arra enged következtetni, hogy minden mindennel összefügg, és ami egy emberrel történik, az rajta kívül is megtörténik, és ugyanígy, ami belül történik az az égen válik láthatóvá. Hogy is van ez?
Vasárnap este a Hold szoros együttállásba kerül a kékes színű Spica csillaggal, a jelenséget pedig szabad szemmel is meg lehet majd figyelni a koraesti égen.
Április 26-án különlegesen szép együttállás figyelhető meg az éjszakai égbolton, amelynek során a kelő Hold szoros közelségbe kerül az Antares csillaggal.
Az univerzum 70 százalékát alkotó titokzatos sötét energia megértéséhez 40 millió galaxist térképeznek fel a csillagászok egy nemzetközi együttműködésben végzett kutatás során, amelyben részt vesz az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (CSFK CSI) munkatársa is.
Március 23-án és 24-én az éjszakai égbolt három legfényesebb égiteste, a Hold, a Vénusz és a Jupiter formáz szabad szemmel is könnyen megfigyelhető együttállást az égen.
Holdkórosok, vigyázat! Ma éjszaka fényes korongként köszönt ránk a gyönyörű Hold! A Nap fényét teljes felénk eső területén bitorló égitest jogosan kéri figyelmünket: nézzük most “őt” a televízió képernyője helyett, és idézzük fel korábbi jóleső ábrándozásainkat a fénye alatt. Az e havi telihold ráadásul igazán érdekes nevet kapott, már mint a dakota indiánoktól.
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj. Kedvező időjárás esetén óránként akár százötven hullócsillagot is megszámlálhatunk.
Novemberben 18-áról 19-ére virradóan várhatóan egy látványos kitörést produkál a Leonidák meteorraj, amelynek eredményeként akár óránként száznál is több hullócsillagot figyelhetünk meg a hajnali égbolton.
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
A Tejútrendszer egyedülálló pontosságú, mintegy 1,7 milliárd csillag helyét meghatározó atlaszát mutatta be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA). Az atlasz a Gaia európai űrtávcső megfigyeléseinek felhasználásával készült el.