Egy tavalyi felmérés szerint a világ lakosságának több mint 60 százaléka rendelkezik már internet-hozzáféréssel, és nagyjából 6 milliárd ember birtokol okostelefont. A technológia radikális módon átrendezte az életünket, és temérdek előnnyel jár, ha újabb, a mindennapjainkat megkönnyítő innovációkkal örvendeztetnek meg bennünket. Azonban a technológia kínálta számos előny mellett nem árt, ha azzal is szembenézünk, hogy mennyire sebezhetővé is formálhat bennünket.
Az információ szó szerint és átvitt értelemben is átszövi az életünket, ennek ellenére oly keveset tudunk mibenlétéről. Az „információ” kifejezés több közegben is megjelenik, ennek fényében beszélünk információs társadalomról, információ hiányról vagy többletről, ugyanakkor gyűjthetjük, adhatjuk és a birtokában is lehetünk ennek. Mindemellett pedig az információnak lehetnek tulajdonságai is, például: pontos, hiányos, tudományos, titkos stb. Mi több, létezik egy relatíve friss szaktudomány is, mely kizárólag az információ górcső alá helyezésére összpontosít, ez pedig nem más, mint az információelmélet.
A QR-kód, azaz a mobilkód egy japán vállalat hivatalosan regisztrált védjegye, amely mégis nyílt szabványként, azaz az előírások betartásával ingyenesen felhasználható: A QR-kód egy keretbe ágyazott kétdimenziós pontkód, amely adathordozást tesz lehetővé. Na várjunk csak, ez így nagyon száraz lesz!
A közösségi oldalak a modernkori médiák egy részhalmaza, amely lehetővé teszi a felhasználók által generált tartalmak terjesztését, az önbemutatást és a közösségi interakciót. Ezért ez hamar vált az emberiség – legfőképpen a fiatalok - mindennapi életének szerves részévé. A fiatal felnőttek kritikus forrásnak tekintik az információkeresésben és -szerzésben, azonban ez rendkívül bonyolulttá válhat a szabályozatlan információáramlás és a téves információ terjedése miatt.