A koronavírus-járvány elindulta óta tudjuk, hogy hogyan is kell helyesen kezet mosni. Nem egy videót, cikket, rövid vagy éppen hosszabb leírást láthattunk ezzel összefüggésben. Ennek kapcsán is érdemes lehet azon elgondolkozni: vajon hány ilyen hétköznapi, eddig helyesnek hitt tevékenységet lenne jó megvizsgálnunk?
Stílszerű lenne azt mondani, hogy a vírusos időszaknak köszönhetően a csapból is a kézmosás folyik. Mégis van egy csomó minden, amit nem tudunk a kézmosásról. Vagy annak jelentőségéről. Sőt, a legtöbben nem is tudják pontosan, mi egy alapos kézmosás technikája. Tegyük tisztába – a kezeinket!
A kézmosás népszerűsítésével Semmelweis Ignác számtalan állapotos anyát és gyermekét mentette meg, bár akkoriban még csak az orvosoknál jött divatba. Később azonban a nép is rájött a kézmosás előnyeire. Arról viszont kevés szó esik, hogy a kézmosásnak lelki hatásai is vannak.
Itt a nyár, a kerti munkák ideje. Vagy éppen a kerti szerszámok javításának, tisztításának ideje. De a legszebb homokvárak is ilyenkor épülnek. Hogy mi az összefüggés ezek között? Mondjuk, hogy nem éppen „tiszta” munkák. Azaz, számíthatunk rá, hogy még a körmünk alatt is piszok lesz.
Bölcsődés és kis óvodás korú gyerkőcök anyukái és nagymamái bőszen bólogatni fognak a következő kijelentésre, miszerint hiába hagytuk hátunk mögött a telet, szegény gyermek az újból és újból erőre kapó köhögést és tüsszögést nem felejti. Amint érett rá a kicsi, erőltessük a zsebkendő önálló használatát, és ne felejtsük a kézmosás fontosságát sem! Hiszen azt is nekünk kell megtanítanunk a gyereknek, hogy az elkerülhető fertőzéseket ne kaphassák el a közösségben.
A gyakori, alapos, szappanos kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a kézhigiénés világnapon, május 5-én.