Idén nagy valószínűséggel kicsit másként ünneplünk majd. Nem lesznek nagy családi összejövetelek, nem lesz tojáskeresés a fűben, több mint valószínű, hogy a locsolókörutak is elmaradnak. Ettől függetlenül azért készülnünk érdemes rá, otthonunkat, és magunkat is ünnepi díszbe öltöztethetjük.
Nem tudom, más hogy van vele, de ha az év többi szakában nem is, ilyenkor nyáron azért alkalmanként szeretem kipingálni a körmeimet. Valami vidám, nyári színnel. Néha még manikűrös ismerősömet is felkeresem, aki profi módon feldíszíti ilyenkor a körmeim.
Manapság nagy divat a manikűr, pontosabban, az alkalomhoz illó manikűr. Ha nyaralni megyünk, szinte biztos, hogy ez a körmünkön is látszik, mert egy pálmafa, napernyő biztosan kerül erre az apró „festővászonra.” Míg húsvétkor nyuszi mosolyog a gyűrűsujjunk végéről, így karácsony előtt a lakással együtt a körmök is ünnepi díszbe öltöznek.
A hajunkon kívül talán a körmünk az, amiből az biztos nem jó, ami számunkra megadatott. Mert ha kerek, akkor miért nem ovális, ha hosszúkás, akkor miért nem kerekebb kicsit, miért ilyen a körömágyam, a „fehér rész” miért olyan, amilyen és így tovább.
Mint minden nő, így én is egészséges, szép, a töredezést hírből sem ismerő, minden lakkhoz, formához passzoló körmökről álmodozom. Ha ilyen állapotban vannak, szinte természetesnek veszem, hogy mindig így maradnak. Amikor pedig nem a legszebb korszakukat élik, kétségbeesetten próbálom visszaállítani az eredeti állapotokat.