Magyar művészek Itáliáról készült alkotásait mutatja be plakátokon egy szabadtéri tárlat a Várkert Bazárban.
Amikor a fagylaltra gondolunk, legtöbbször a vanília, csokoládé és egyéb édes aromák jutnak eszünkbe. Pedig a világ különböző pontjain egészen szokatlan ízek is kerülhetnek a tölcsérbe. A fagylalt ugyanis nem feltétlenül desszertként működik: bizonyos sós és fűszeres változatok akár előételként vagy különleges fogások kísérőjeként is megállják a helyüket.
A világ különböző pontjain akadnak olyan ünnepek, amikor a megszokott városi élet néhány órára vagy akár több napra teljesen felfordul. Utcák telnek meg színekkel, zenével, jelmezekkel, és olyan hagyományok elevenednek meg, amelyek első hallásra egészen különösnek tűnhetnek.
Egy gyerek uzsonnásdoboza sokat elárul arról, milyen ízekhez szokott hozzá a család. Van, ahol a szendvics az alap, máshol rizsgolyó, gyümölcs, sajt vagy éppen egy kis sütemény kerül a táskába. Ami számunkra különlegesnek tűnik, az egy másik országban teljesen hétköznapi tízórai lehet.
A magyar dzsessz- és világzene kiemelkedő előadói lépnek fel az augusztus 13-15. között, a lovasi Márffy-ház környezetében rendezett Malomvölgy Fesztiválon.
Szombaton kezdődik és augusztus 23-ig várja az érdeklődőket a jubileumi, 25. Hétrétország fesztivál az Őrségben, ahol többek között templomi, szabadtéri és pajtaszínházi koncertekkel, színházi produkciókkal, valamint filmvetítésekkel várják az érdeklődőket.
A reggeli sok országban jóval többet jelent egy gyors kávénál és egy szelet pirítósnál. Míg nálunk gyakran kenyér, felvágott, tojás vagy péksütemény kerül az asztalra, a világ más tájain leves, rizs, hal, fűszeres zöldség vagy akár meleg babos étel indítja a napot.
A kávéházakat sokan ma is a nyugodt beszélgetésekkel, egy csésze kávéval vagy a délutáni pihenéssel azonosítják. A történelem során azonban ennél sokkal nagyobb szerepet töltöttek be. Írók, költők, politikusok, tudósok és művészek találkozóhelyei voltak, ahol új gondolatok, irodalmi művek, politikai eszmék és tudományos viták születtek.
Nap mint nap használunk olyan tárgyakat, amelyek annyira természetes részei lettek az életünknek, hogy ritkán gondolunk arra, honnan erednek. Pedig sok hétköznapi eszköz mögött évszázados történetek, találmányok és érdekes kulturális hagyományok állnak. Egyes tárgyak formája szinte semmit sem változott az idők során, mások ugyan modernebbé váltak, de az eredeti ötlet ma is ugyanaz.
Tíz ország vendégelőadói lépnek színpadra az augusztus 6. és 9. között zajló, 10. jubileumát ünneplő Bohém JAZZFŐVÁROS fesztiválon a kecskeméti Domb Beach-en.
Egy igazán különleges könyvesbolt nem csupán hely, ahol könyveket lehet vásárolni. Olyan tér, ahol jólesik elidőzni, nézelődni, elveszni a polcok között, és néha még akkor is maradnánk, ha már régen megtaláltuk, amit kerestünk. A világ néhány könyvesboltja annyira egyedi hangulatot áraszt, hogy önmagában is utazási célponttá vált.
Egy távoli szigeten talált ősi farkasmaradványok arra utalnak, hogy az őskori emberek már évezredekkel a kutyák teljes megjelenése előtt tartották és gondozták a farkasokat.
Ha a királyi lakomákra gondolunk, többnyire roskadozó asztalok, egzotikus gyümölcsök, sült vadak és aranyserlegek jutnak eszünkbe. A történelem ünnepi bankettjei valóban látványosak voltak, de a hétköznapok egészen másképp teltek. A királyok sem rendeztek minden nap díszlakomát, sőt étrendjük sokszor jóval egyszerűbb volt, mint azt ma képzeljük.
Kevés növény idézi meg annyira a nyarat, mint a levendula. Intenzív illata, lilába hajló virágai és békés hangulata miatt évről évre emberek ezrei indulnak útnak, hogy élőben is láthassák a virágzó mezőket. Bár sokaknak elsőként a francia Provence jut eszébe, Európa számos pontján találhatunk lélegzetelállító levendulaföldeket, amelyek önmagukban is megérnek egy kirándulást.
Volt idő, amikor a kézzel készített tárgyak a mindennapok természetes részét jelentették. A cipész javította a lábbelit, a kosárfonó használati tárgyakat készített, a fazekas edényei pedig szinte minden háztartásban megtalálhatók voltak. A tömegtermelés megjelenésével sok hagyományos mesterség háttérbe szorult, sőt néhányról már azt hittük, végleg eltűnik.
Több mint ötven ingyenesen látogatható programmal, köztük színházi előadásokkal, koncertekkel, családi eseményekkel várja a közönséget július 15. és 18. között a hatodik Déryné Fesztivál Sátoraljaújhelyen és a Zemplénben.
Kevés dolog vált ki akkora vitát az olvasók és a filmrajongók között, mint amikor egy népszerű regényből film készül. Szinte törvényszerű, hogy elhangzik a mondat: „A könyv sokkal jobb volt.” Pedig vannak olyan feldolgozások is, amelyek önálló alkotásként is maradandót nyújtanak, sőt néha egészen új megvilágításba helyezik az eredeti történetet.
A modern világban könnyű azt gondolni, hogy a babonák már a múlt részét képezik. Mégis meglepően sok olyan szokás él tovább a mindennapokban, amelynek eredete évszázadokra nyúlik vissza. Sokan mosolyognak rajtuk, mégis inkább megkerülik a balszerencsét, mint hogy próbára tegyék a sorsot.
Sok szülő álma, hogy a gyermeke örömmel vegyen könyvet a kezébe. A valóság azonban gyakran másképp alakul: a mesekönyveket idővel felváltják a képernyők, és az olvasás egyre inkább iskolai feladattá válik. Pedig az olvasás szeretete nem velünk született képesség, hanem olyan szokás, amelyet apró élményekből lehet felépíteni.
Scream After Dark címen új vetítéssorozat indult a horror rajongóinak, melynek keretében Magyarországon moziban nem forgalmazott, streamingszolgáltatók műsorán is ritkán látható zsánerfilmeket mutatnak be nagy vásznon.