Azon kevesek közé tartozom – legalábbis a környezetemben -, akinek természetes körmei vannak. Egyszer próbálkoztam épített műkörömmel, egyszer pedig géllakkal, amit az eredeti hosszúra növesztett körmeimre kentek fel, de mindegyik annyira elgyengítette a körmeimet, hogy lemondtam ezekről a díszekről. Azonban találtam egy instant megoldást!
Nem szép szokás, mert sem az egészségünknek, sem a szépségünknek nem tesz jót. A körömrágásról azt mondja, aki rabja ennek a szenvedélynek, hogy a szükséges rossz. Szükséges, mert valahogy le kell vezetni a feszültséget, rossz, mert hát mi jó van abban, ha az ember lánya tövig rágott körmökkel éli a napjait?
Egyszerűen jó nézni, ahogy ezek a manikűrösök dolgoznak. Persze a valóságban egy csöppet lassabb a dolog. Mindenesetre remek ötleteket leshetünk el tőlük, amit a körmösünkkel, vagy, ha jó a kézügyességünk, akár saját magunk is megvalósíthatunk!