A kormány blokkolná a Facebook és Google elérést, ha nem kap pénzt?
Ma este több csatorna elsötétül (köztük a TV2 és az RTL Klub), hogy így fejezzék ki tiltakozásukat a reklámadó ellen. Persze sokan azt gondoljuk, hogy fizessenek csak a cégek: de a végén mindig a fogyasztó fizet - csak épp mástól szedik be. A magyar kormány tényleg csak az adóbevételek növelésében lát jövőt: az online reklámot is adóztatni akarják. A Google-ba sokaknak beletört már a bicskája, de a Facebook is erősebb, mint a kormányunk.
Franciaországban már régóta — legutóbb tavaly — próbálták megadóztatni a külföldi internetes cégeket, mint a Google vagy a Facebook, de ezidáig nem sikerült. Olaszországban pedig novemberben terjesztettek be egy, a most ismertetett magyar jogszabályhoz hasonló törvénytervezetet.
Nagyon sok pénzről van itt szó, az International Advertising Bureau (IAB) adatai szerint magyar internetes reklámköltések 41,2 milliárd forintot tettek ki tavaly, amelynek több mint a felét ez a két cég viszi el. Ez a magyar kiadóknak és magyar ügynökségeknek is nagyon fáj.
A globális cégek adóztatásához nemzetközi megállapodás kell
A legnagyobb probléma, hogy az internet még nem létezett, amikor a mostani adórendszert kitalálták, így akkor nem tervezhettek azzal, hogy lesznek olyan cégek, amelyek globálisan kereskednek, de csak néhány országban vannak jelen fizikailag is. A fizikai jelenlét hiánya azt jelenti, hogy sem nyereségük, sem forgalmuk után nem adóznak sok olyan országban, ahol egyébként ténykednek.
Ez rosszul esik az idehaza tevékenykedő magyar reklámosoknak is, mert így – de persze nem csak ezért – versenyhátrányban vannak a két internetes céghez képest. Az országok sem ok nélkül kísérlik meg, hogy megadóztassák ezeket a társaságokat, mert az internet használata függ a helyi infrastruktúrától, a szélessávú hálózattól, az oktatási és szociális rendszertől, de ezeknek a kiépítésében és fenntartásában nem vesznek részt. A fizikai jelenlét hiánya azért is probléma, mert munkahelyeket sem teremtenek. Ezeknél a cégeknél a termelés és a fogyasztás határa elmosódik, hiszen a fogyasztók egyben előállítók is, a profit viszont kizárólag a vállalatokhoz megy.
Az USA például ellenérdekelt, nekik jó így
Az EU tagállamai és az OECD országai is próbálnak valamilyen adóztatást kitalálni, de sok a kerékkötő: egyebek között az USA, Hollandia és Írország – ezekben az államokban ugyanis az érintett vállalatok telephellyel rendelkeznek és adót is fizetnek.
Magyarországnak persze nem
Kedden L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló törvényjavaslat beterjesztője kijelentette, hogy a Google-t és a Facebookot is be lehet vonni az adózói körbe. A törvénytervezet szerint a többi között azok a honlapok adókötelesek, amelyek túlnyomórészt magyar nyelvű reklámokat tesznek közzé.
Ahogy azt egy a tervezetet jól ismerő – a témáról most csak név nélkül nyilatkozó – ügyvédtől megtudtuk, ez kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt úgy, hogy a két cég azon reklámjai adókötelesek, amelyek a web magyar részén túlnyomórészt magyar nyelvűek, másrészt úgy, hogy csak akkor adókötelesek, ha a közzétevő reklámjai összességében túlnyomórészt magyar nyelvűek. Utóbbi esetben „kevésbé egyértelmű, hogy a külföldi nagyok esetében fennáll-e az adókötelezettség”. Ha adóznak is, akkor azt önbevallás útján kell megtenniük, viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak csak nagyon korlátozott eszközei lesznek arra, hogy belelásson a pénzügyeikbe. „Márpedig előfordulhat, hogy a NAV szeretné ellenőrizni, hogy miként értelmezik az adózók az adókötelezettségüket, hiszen a jelenlegi tervezet alapján például értelmezés kérdése, hogy mit kell bevallani akkor, ha egy megbízó egyszerre többnyelvű reklámot is megrendel.”
Szerintük az online szerencsejátéknál bejött
Az online szerencsejátéknál már kezelték ezt a kérdést, legalábbis L. Simon szerint. Nem tudjuk milyen párhuzamot lát a fideszes képviselő a két ügy között, de ha a külföldi online játékszervezők oldalainak blokkolására gondol, akkor talán arra célozhat, hogy a Google-t és a Facebook-ot is úgy lehetne rákényszeríteni a reklámadó befizetésére vagy az adóellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásra, hogy együttműködés hiányában blokkolják az oldalaik magyarországi elérését.
Nem túl valószínű, hogy a Google vagy a Facebook engedne olyan állandó hozzáférését szervereihez, mint amit a szerencsejáték-törvény előír – erre tippünk szerint legfeljebb az EU, esetleg valamelyik amerikai titkosszolgálat tudja rákényszeríteni. Bár a szerencsejáték-törvény az év eleje óta lehetőséget ad rá, hogy a jelenleg hazai engedély nélkül működő online szerencsejáték-oldalakat blokkolják, igaz, mostanáig ilyen nem történt.
Vagy azért — ahogy azt a nekünk nyilatkozó ügyvéd elmondta —, mert „az EU évek óta kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarországgal szemben a Szerencsejáték Zrt. monopóliuma miatt, vagy talán azért, mert a kormány pont tavaly teremtette meg annak a lehetőségét, hogy onlineszerencsejáték-szervezési koncessziókat pályáztasson meg, és nem akarja pont azokat az online szervezőket magára haragítani, akik a kiírandó koncessziók legjobb vevői lehetnének”.
Forrás: vs.hu
