EP választás: mindenki bejuthat
Minden az EP választás körül forog az utóbbi napokban, erről szólnak a hírek a televízióban, a rádióban és az interneten is. Sőt, talán több felhívást kapunk arra, hogy menjünk választani, mint az áprilisi választások előtt. Fontos, hogy ki képvisel minket az Európai parlamentben, egy nem rég publikált felmérés (Nézőpont) szerint mindenki ott lesz.
A pártok közül a Fidesz nagyon vezet, az MSZP viszont valamivel megelőzte a Jobbikot – derült ki a Nézőpont Intézet múlt héten készített kutatásából. (Akkora már megjelent a sajtóban az az információ, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő, a párt egyik jelöltje kémkedés gyanújába keveredett.)
A lakosság 39 százaléka mondta, hogy elmenne szavazni, a Jobbik-szimpatizánsoknak van ehhez legkevésbé kedve. Május elején egyébként még többen mondták, hogy részt vesznek az EP-választáson. A Nézőpont Intézet a teljes lakosságban (tehát nem abban a körben, amelynek az adatait az ábrán látják) talált 2 százalék úgynevezett „kormányváltó rejtőzködő” és 14 százalék „egyéb rejtőzködő” szavazót is.
A Tárki szoros Jobbik MSZP harcot mutat
A Tárkinál érdekesen alakul a Jobbik-MSZP harc. Minden csoportban a Fidesz vezet, méghozzá jelentősen, a legszűkebb körben, vagyis a biztos szavazó pártválasztók körében 57 százalékot kapna a kormánypárt.
A Jobbik a teljes népességen belül és a pártválasztók között is veri az MSZP-t, igaz, csak egy-egy százalékkal. A biztos szavazó pártválasztók között viszont az MSZP vezet, méghozzá három százalékkal. Igaz, ott is mindössze 17 százalékon áll, jócskán lemaradva a Fidesz mögött. Ebben a csoportban még a DK is befutónak számít.
Az intézet arra számít, a tényleges eredmény a pártválasztók körében mért eredményhez áll majd közel. Aszerint a Fideszt az emberek 55, a Jobbikot 16, az MSZP-t 15 százaléka támogatja. A kisebb pártok ez alapján nem jutnak be az EP-be.
A korábbi felmérések szerint sem jut be háromnál több párt
A Medián múlt héten közölte az adatait, aszerint a Fidesz támogatottsága a választani tudó biztos szavazók körében a Fidesz 56 százalékon állt, a Jobbik volt a második 17 százalékkal, az MSZP a harmadik, 14-el. Más pártot a Medián akkor nem mért befutónak, olyannyira, hogy a a DK-t két százalékra mérte, az Együtt-PM és az LMP akkor 4-4 százalékon állt. Az Ipsosnál az első három ugyanúgy áll mint a Mediánnál, csak az MSZP kicsit erősebb, ott 16 százalékkal volt a harmadik. Az Ipsos következőnek a DK-t hozta ki, 4 százalékkal, az Együtt-PM-nek és az LMP-nek 3-3 százalékot mért.
Az EP becslései alapján nem lesz több eurószkeptikus
Korábban beszámoltunk arról, hogy a nemzeti pártnépszerűségi felméréseket összegző közvélemény-kutató cégek előzetes becslései szerint az EU-t bíráló, euroszkeptikus képviselők száma akár meg is háromszorozódhat az új Európai Parlamentben.
Ezek a közvélemény-kutatók azonban nem számoltak azokkal a képviselőkkel, akiknek a sorsa még bizonytalan, vagyis nem tudni, bejutásuk esetén melyik pártcsaládhoz (frakcióhoz) csatlakoznak majd. Ha ezeket az egyelőre bizonytalan hovatartozású képviselőket külön kezelik, mint az Európai Parlament és a TNS Opinion közös felmérése (ld. alább) is tette saját becslésein, akkor az látszik, hogy a szélsőségesen EU-ellenes képviselők aránya csak egy-két százalékkal nőhet, a mostani 3,8 százalékról 5,06 százalékra. Ez szám szerint 28 képviselő helyett kb. tízzel többet, 38-at jelenthet.
Az összeurópai nép bizonytalan
A 751 leendő EP-képviselő közül 62-ről még nem tudni, melyik frakcióhoz fog csatlakozni, mert pártjaik egyelőre nem tagjai egyik európai pártcsaládnak sem. A magyar pártok közül ilyenek az Együtt-PM, A Haza Nem Eladó és a Seres Mária Szövetségesei képviselői, bár utóbbi kettőről még egyetlen közvélemény-kutatás sem mondta, hogy jelöltjei bejuthatnak az EP-be. A VS.hu értesülései szerint a Demokratikus Koalíció (DK) tagjai, ha bejutnak, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez, vagyis a második legnagyobb frakcióhoz fognak csatlakozni, ahhoz, amelyben az MSZP-s képviselők is ülnek.
Forrás: vs.hu
