Íme egy állami cég, amelyik figyel a minőségre!
A Tokaj Kereskedőház zárlat alá helyezte a borait, az sem kizárt, hogy a boltok polcain lévő borkülönlegességeket is visszahívják, és prémium termékeik akár 2016-ig eltűnnek az üzletekből. Érdemes lesz viszont figyelni a házból származó szamorodnikat, mert azok valaha aszúnak készülhettek. Így újul meg egy állami vállalat.
Vezetőségváltás után
Másfél évvel a Tokaj Kereskedőház Zrt.-nél végrehajtott menedzsmentváltást követően az állami tulajdonban lévő társaság átfogó minőségi vizsgálatot kért maga ellen. A vezetőcsere után ugyan egyszer már megnézték, mi van a pincéikben, és mindent rendben találtak, most mégis újra felnyitnák a hordókat. Gyanújuk szerint ugyanis ott nem minden aszú, amire az van írva.
Illés Géza, a kereskedőház jogi képviselője a VS.hu kérdésére elmondta: az előzetes vizsgálatok alapján két tipikus hibát azonosítottak a 2013 előtti tételeknél. A kereskedőház pincéiben lévő boroknál előfordult egyrészt a különböző évjáratok házasítása, másrészt a különböző fajták keverése is. Mivel ezek az eljárások nem felelnek meg a prémium tokaji borokra vonatkozó szigorú előírásoknak, most a teljes raktárkészletet átnézik.
Ez mintegy 3,4 milliárd forint piaci értékű bor újbóli bevizsgálását jelenti, ami eltart majd egy ideig. Addig a kereskedőház pincéjéből egy palack bor sem kerül ki. A cégvezetés egyúttal fontolóra vette, hogy a boltok polcain lévő prémium termékeit is visszahívja. Illés szerint erről a napokban egyeztetnek majd a kereskedelmi partnerekkel.
Uj Péternek nem jött be
A kereskedőház korábban ugyan egészen Strasbourgig ment, hogy bizonyítsa, borai – Uj Péter Népszabadságban megjelent publicisztikájának állításával ellentétben – nem szarok, most azonban maga kért vizsgálatot a helyzet tisztázása érdekében. Ahogy arról a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban csütörtökön megjelent, PR-szagú cikkek is beszámoltak, a cég pincéiben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az érintett hegyközségek és független, nem állami szakértők fognak vizsgálódni. A vizsgálat eredménye akár az is lehet, hogy a készletek jelentős részét vissza kell minősíteni. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az eddig aszú címkével ellátott borok végül csak szamorodniként kerülhetnének a polcokra, míg a szamorodniktól akár még a tokaji helymegjelölést is elvennék, és egyszerűen zempléni borként árusítanák őket. A cég jogi képviselője kérdésünkre elmondta: a készletek várható átminősítése miatt esetlegesen keletkező veszteségek nagyságrendje egyelőre megbecsülhetetlen, ám jobbára a prémium kategóriákat érintheti.
Amennyiben a menedzsment gyanúja beigazolódik, és a vizsgálat során kiderül, hogy 2013 előtt az előírásokkal összeegyeztethetetlen módszerekkel készültek a kereskedőháznál a borok, évekre búcsút inthetünk a pincéikből kikerülő prémium termékeknek. A tavalyi szüretből ugyanis legkorábban 2016-ra lesz aszú, márpedig állításuk szerint csak ennek a minőségére tudnak garanciát vállalni.
Állami cég...
A 100 százalékos állami tulajdonban lévő kereskedőházban összesen 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre az elmúlt fél évben az állami vagyonkezelő. A pénzből a tartálypark modernizációját már tavaly megkezdték, az idén pedig a palackozóüzemet is korszerűsítenék – igaz, ez utóbbi jóval kisebb lesz a most működőnél. A tervek szerint kevesebb, de jobb – és drágábban eladható – bort akarnak termelni a kereskedőháznál, ennek érdekében már vizsgálják a több mint 2000 beszállító földjeit, amelyekről termőképességük alapján új nyilvántartást készítenek. Nem kizárt, hogy a terepszemle végeztével egyesekkel fel is bontják majd a 2012 év végén 3 évre megkötött szőlőfelvásárlási szerződést. Ezzel párhuzamosan viszont javíthatnak a kereskedőház saját birtokainak kihasználtságán, amely jelenleg mindössze 40 százalékos.
...ami szociálisan kevésbé érzékeny
Az állami cég beszállítói közül kiesett gazdák gyors választásra kényszerülnek majd: vagy tovább művelik a leminősített szőlőjüket, amelyet aztán az eddiginél csak jóval olcsóbban tudnak értékesíteni, vagy felhagynak a termeléssel. A helyi rendtartás változásával ugyanis a külső – értsd: nem hegyaljai – feldolgozásra és palackozásra értékesített szőlőből készült bort nem lehet tokajinak nevezni, így nem is lehet a korábbi áron értékesíteni. Ráadásul a térségben indított állami földprogram is a minőségi termelőket juttatná versenyelőnyhöz, így hosszú távon Hegyalján tényleg kevesebb, de jobb bor készülhet.
A VS.hu-nak nyilatkozó, a régióban üzleti érdekeltséggel bíró borászok egybehangzó véleménye, hogy a Hegyalján működő prémium pincészetek piaci helyzetét a kereskedőház a korábbinál jobb minőségű prémium boraival sem tudná megingatni. Sőt, az egész vidéknek jót tenne, ha a térség szőlőtermésének harmadát feldolgozó legnagyobb termelő valódi prémium termékekkel tudna előállni. Ezt azonban nem lehet egyik évről a másikra elérni, és a kereskedőháznak azzal is számolnia kell, hogy a háza táján most zajló vizsgálat eredményeképp akár 2 évre is teljesen kiszorul a prémium borok piacáról.
PR-ban erős, borban kevésbé
A válságkommunikációból a héten ötösre, brandépítésből azonban eddig egyesre vizsgázott állami vállalat vezetése a nyereségelvárásoktól sem tekinthet el teljesen. Márpedig a raktárkészlet leértékeléséből fakadó veszteségek, a piacról történő ideiglenes kivonulással indított megújulási folyamat mind abba az irányba mutat, hogy újabb állami tőkeinjekciókra (vagy adott esetben a bortörvény újabb, az aszúborok palackos érlelésére vonatkozó előírást megszüntető változtatására) lesz szükség a fennmaradáshoz.
Meglévő kereskedelmi kapcsolatai, állami háttere és korábban több évtizedes piaci egyeduralma azonban mind alkalmassá teszik a céget, hogy a neki szánt szerepet betöltse. A hegyközségi tanácson már sikerült átverni a rendtartás számára kedvező módosítását, a nehezebb feladat, a fogyasztók meggyőzése azonban még hátravan. Kérdés, hogyan másképp lehetett volna ebbe belekezdeni.
Magyar-szlovák vita
Magyarország és Szlovákia évtizedek óta vitázik arról, melyikőjük jogosult a tokaji eredetmegjelölés használatára boraik felcímkézésénél. Hegyalján az év végén bevezetett új hegyközségi rendtartás alapján azonban ez a vita okafogyottá válhat. A tavaly leszüretelt szőlőből ezután ugyanis csak a korábbi ötputtonyosnak megfelelő minőségben készülhetnek majd aszúborok a hegy magyar oldalán.
Azaz, mivel az aszú erjesztési ideje minimum három év, a 2016-tól a boltok polcaira kerülő magyar aszú egységesen a ma még ötputtonyosként ismert aszúnak megfelelő minőségű bor lesz. A szlovák oldalon eztán is jobbára a 3 és 4 puttonyos, olcsóbb és kevésbé minőségi aszút készítik majd (ráadásul jóval kisebb mennyiségben, és szinte csak hazai piacra). A kínálati átfedés tehát megszűnik, a tokaji név használatával kapcsolatos vitát is be lehet rekeszteni.
A szlovákok szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy „zseniális marketinglépés vagy tévedés volt-e” a hegyaljai döntés. Számunkra úgy tűnik, hogy a korábbi piaci rivalizálás és jogi kakaskodás alapját számolták fel az új rendtartással, és európai szinten rögzített szabályokkal „osztották fel” a piacot a hegy két oldalán.
Forrás: vs.hu
