Neked is sötét a bonus-malus rendszer? Tisztázzuk!
Általában évente egyszer, a kötelező biztosítás megkötésénél vagy újra kötésénél van rá szükségünk, mégis többségében vakon tapogatózunk a saját bonus-malus besorolásunkat illetően. Pedig az előzetes árszámítás tekintetében igen fontos – ha nem megfelelő kategóriát jelölünk, később igencsak meglepődhetünk a fizetendő összegen.
A bonus-malus egy olyan - talán elsőre alaposan túlbonyolítottnak tűnő - értérendszer, amivel kapcsolatban még a legtöbb biztosítós is csak azt súgja meg, honnan kérdezheted le a sajátodat. De valljuk be, az online alkusz oldalakon egyszerűen csak tippelni szoktunk. Mivel a bonus-malus besorolás nagyban befolyásolja a biztosításunk árát, érdemes tippelés helyett tájékozódni! A kötelező felelősség biztosítási szerződés árszámításakor ugyanis a biztosító „bonus” -t, jutalmat számol a kármentes vezetésért, és „malus” -t, azaz, pótdíjazást ad hozzá az okozott károk tekintetében.
Mindenki A00-ból indul
Az első szerződéskötéskor egyformán A00 alapdíjas kategóriából indulunk, amit persze befolyásolhat igazolással fedezett kárelőzményi besorolás. Nem ismert kárelőzmény esetén is ez, az alap kategória lesz a számítás alapja. Aztán ha évfordulókor már károkozás mentes éveket tudhatunk magunk mögött, akkor kerülünk egyre feljebb B00-B10-ig jelzett kategóriákba, ám ez csak minimum 9 hónapja folyamatos biztosítási szerződés esetén érvényes. Tehát, hiába volt 5 balesetmentes évünk, ha egy évig autó (és biztosítás) nélkül voltunk.
Negatív irányba is könnyedén kilenghetünk, ekkor M01-M04 fokozatok között kapunk besorolást. Itt a károkozás ténye és a baleset során használt jármű is fontos. Például, ha személygépkocsival vagy motorral káreseményt okozunk, akkor két osztályt esünk a bonus-malus rendszerben két károkozásnál pedig hat kategóriával kerülünk lejjebb. Autóbusz és bizonyos egyéb járművek esetén minden károkozásnál egy fokozatot csúszunk le. A kategóriát minden évben a korábbiból számolják, tehát a legjobb, B10-es kategóriából nem kerülhetünk egyből a legrosszabb, M04-es kategóriába a következő évben.
Hogyha eddig nem követtük nyomon a bonus-malus-t, akkor sincs semmi veszve, hiszen könnyedén lekérdezhetjük a központi rendszerből. Ugyanakkor autóeladás során is tovább vihetjük a pozitív besorolást, ha az új autó vásárlása (illetve a szerződéskötés) két éven belül történik és azonos gépjárműkategóriában maradunk. Ez csak akkor érvényes, ha az előző szerződés már nem él, tehát ha második járművet vásárlunk a meglévő mellé, ott nem érvényes a régi besorolás.
A pozitív kártörténetünk igazolását a MABISZ kártörténeti nyilvántartásából kérhetjük le.
Nem mindig éri meg a biztosítóra hárítani a költséget
A bonus-malus besorolási rendszer az oka annak, hogy károkozás esetén sem érdemes feltétlenül a biztosítóra hagynunk a költségek rendezését. Ekkor ugyan mentesülünk az saját zsebből fizetés bosszúságai alól, azonban, ha biztosítóra bízzuk a dolgot, akkor sokszor jóval nagyobb költséggel kell számolnunk a pótdíjak miatt, amit következő években számítanak fel. Tehát kisebb károkokat sokszor érdemes kifizetnünk – amire legtöbbször a biztosító is felhívja a figyelmünket.
Természetesen a legoptimálisabb, ha egyáltalán nem okozunk kárt, ekkor szépen évről évre feljebb kerülünk a „bonus” táblázatban. Ebben segíthet például az is, (ha elolvasod a cikkünket négy, gyakran rosszul értelmezett KRESZ szabályról!)[https://proaktivdirekt.com/magazin/cikk/4-kresz-szabaly-amit-sokan-nem-jol-alkalmaznak]
