A könyvekben és filmalkotásokban a világvége témája mindig lebilincseli az érdeklődőket. Ám az elmúlt évek járványokban és természeti csapásokban sem szűkölködő időszaka sokak figyelmét terelte erre a kérdésre. Kétségtelenül egy olyan témáról van szó ez esetben, mely a laikusoktól kezdve a tudós közegig mindenki fantáziáját megmozgatja.
Pusztítjuk a környezetünket. Az esetek többségében ez a romboló magatartásunk meglehet, nem szándékos, mégis nem szükséges kutatásokat végeznünk ahhoz, hogy észrevegyük a negatív utóhatásokat. Pedig a levegő, a víz, a természeti erőforrások, az élőlények mindannyiunk felelőssége alá tartoznak. Bolygónk népességének gyarapodása egyértelműen magával hozza a megnövekedett igényeket is. Egyre több erdőt irtunk ki annak érdekében, hogy növényeket ültessünk, legelőket biztosítsunk az állatoknak. Nem beszélve a ma már nem luxus eszközként kezelt gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról, és a globális felmelegedés egyre erőteljesebbé válásáról.
“Elég egyetlen pillantást vetnünk a végtelen, sötét messziségbe, hogy lássuk, milyen kicsiny és törékeny a mi Föld nevű űrhajónk. Már csak ezért is érdemes fürkészni az éjszakai égboltot.” Peter Wohlleben
A WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének akciója, a Föld órája 2006 óta hívja fel a figyelmet a természet megóvására és a fenntartható életmódra, valamint a biológiai sokszínűség megőrzésének fontosságára. Egy hét múlva kapcsolj le a háztartásban mindent 60 percre! Hogy miért, most megtudhatod.
Nem csak a kezdő kertészek, de sokszor a rutinos haladók is követnek el hibákat, bár náluk jellemzően ugyanazok a téves szokások okozhatnak gondot. Ha tehát nem vagy tökéletesen elégedett a tavalyi terméssel, vagy eleve elkerülnéd a tipikus hibákat, itt találod őket összegyűjtve!
Vélhetően a sarkvidéki jég olvadása miatt nem indultak éves vádorútjukra a grönlandi bálnák pár éve. Kanadai kutatók szerint az egyik populáció a 2018-2019-as szezonban nem tette meg szokásos 6000 kilométeres körútját.
Április 22-én minden évben a Föld napját ünnepeli a világ. Szükség is van rá, hiszen csak egy Földünk van, és egyáltalán nem mindegy, hogy mit hagy itt az utókornak a mi generációnk. Azaz azok az emberek, akik egyre inkább eltávolodnak a természettől - gondoljunk csak a plázázó fiatalokra a kirándulók helyett, a mobiltelefont bújókra a homokozó gyerekek helyett, és az internetfüggőkre a kertészkedők helyett.
Egy Földhöz hasonló bolygót fedezett fel a Naprendszeren kívül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja.
Új elmélettel álltak elő oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket.
Kisiskolás korom óta tudom, hogy valami nagy gond van odafent. A környezetvédelem, földrajz, vagy az osztályfőnöki órákon bizonyos időszakokban állandó téma volt az ózonlyuk, és hogy egyre csak nő. Aztán megtudtam, hogy nem ajánlatos a déli órákban a napra menni. És ahogy az éveim száma nőtt, úgy szélesedett ez az időintervallum is: 11 órától 15, de most már inkább 16 óráig. Meddig nőhet ez tovább?
Volt, hogy úgy vélték az Isten, vagy istenek teremtették, később a természettudományok fejlődésének köszönhetően több elmélet született por- és gázfelhőkről, ősrobbanásról. Nekünk a talaj, amin járunk, a mező, amely színes virágaival örvendeztet, a kert, aminek termése mindennapjainkat teszi egészségesebbé, vagy a csillagos ég, mely alatt nagy tervek születnek. Több milliárd éve az otthonunk, életünk alapja – a Föld. Április 22-én ünnepeljük!