A kutya és a macska közötti kapcsolat egy örök dilemma. Sokan hiszik, hogy ezek az állatok egymás természetes ellenségei, de a valóság ennél sokkal bonyolultabb. Valóban létezhet harmonikus kapcsolat e két különböző faj között? Nézzük, mik a kutya-macska barátság kihívásai, és mi az ellentét eredete?
Bármennyire nyűg, bármennyire bántott meg, vagy éppen bántottuk meg a másikat, bármennyire távolodtunk el egymástól, bármennyire tudjuk, hogy ez az ismeretség csak egy életszakaszra szólt, fáj, hogy vége. Gyötrődünk, bánt minket, de egyben tudjuk, hogy el kell engednünk. De miért olyan nehéz?
Egy barátság bizonyos szempontból olyan, mint a szerelem. Rajongunk a másikért, mindent megteszünk érte, a legféltettebb titkainkat is eláruljuk a legjobb barátunknak/barátnőnknek. Legyünk őszinték, sokszor meg is kell dolgozni azért, hogy fennmaradjon a kapcsolat, túl kell élni a hullámvölgyeket.
A minap arról folytattam társalgást, hogy miért lesz egyre kevesebb barátunk, ahogy telik felettünk az idő. Ismerőseim nagy része egyetértett abban, hogy egy-egy életszakaszban óhatatlanul - a más és más környezet miatt - cserélődnek az ismerősi körök, és mindenki bánt egy-egy olyan barátságot, amelyet a közelmúltban hagyott véget érni.
Egy barátság bizonyos szempontból olyan, mint a szerelem. Rajongunk a másikért, mindent megteszünk érte, a legféltettebb titkainkat is eláruljuk a legjobb barátunknak/barátnőnknek. Legyünk őszinték, sokszor meg is kell dolgozni azért, hogy fennmaradjon a kapcsolat, túl kell élni a hullámvölgyeket.
A szerelem rózsaszín ködét szétzilálhatja, és a földöntúli boldogság napjait megkeserítheti, ha a szerelmespár környezetében van valaki, aki ellenzi a kapcsolatot. Szerencsére ilyen nem túl gyakran fordul elő, és idővel el is csillapodnak a kedélyek. Viszont akadhat olyan személy a választottunk környezetében, akit mi nem tudunk elfogadni.
Az önbizalomhiány nem egyszerű jelenség. Rengetegen küzdenek vele. Azért, hogy elfogadjon bennünket a környezetünk és hibátlanoknak tűnjünk, sokszor erőn felül küzdünk. Azonban jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy senki sem tökéletes. Nem leszünk képesek soha mindenkinek megfelelni.
Életünkben nem csak a szerelmünk, a másik felünk megtalálása a fontos, hanem az is, hogy legyenek körülöttünk olyanok is, akikkel bármit, bármikor megbeszélhetünk, akiket bármikor felhívhatunk, akik elfogadnak minket olyannak, amilyenek vagyunk. Ők a barátaink.
A hosszú barátságok ismérve, hogy a barátoknak hasonló érdeklődési körük van, és a közös élmények fűzik össze őket. Igen ám, de mint mindenhol, ennek az éremnek is két oldala van. Hogyan élik túl a barátságok, ha más területeken eltérő értékrendet képviselünk?
Az emberi kapcsolatok nem állandók, sőt némelyiknek egészen szélsőséges dinamikája van: A kezdeti lángolás gyakran jó ismeretséggé szelídül, de néha a baráti viszony alakul át mindent elsöprő szerelemmé. Sok szerelmi szakértő szerint férfi és nő között nem is lehet igazi barátság, az egyik fél többet akar a kapcsolattól, mint a másik.
Egy női barátságnak több szakasza létezik, és ezek nagyjából a felek aktuális korával, élethelyzetével vannak igencsak szoros összefüggésben – milyen meglepő, ugye?:-) Kezdetben minden titkot megosztunk a másikkal, aztán minden örömöt, és bánatot. Később, ahogy nő az életbölcsesség bennünk, jöhet a tapasztalatcsere időszaka.
Akár kiterjedt baráti társasággal rendelkezel, akár nem, a baráti kapcsolatok ápolása minden életkorban fontos feladat, amely teljes mértékben megtérül: Az igaz barátok nemcsak több örömöt hoznak az életünkbe, de érzelmi támogatást is nyújtanak a nehéz időkben.
Naivság lenne azt feltételeznünk, hogy az emberek döntő többsége szívesen ad kölcsön bármit is másoknak, ami egyáltalán nem olyan meglepő annak fényében, hogy a legtöbb kölcsönadott tárgy nem kerül vissza az eredeti tulajdonosához.
Amikor egy régóta tartó szerelem elhamvad, és a pár tagjainak útjai különválnak, nehéz lehet elképzelni az életet a másik nélkül. Emiatt egyes volt szerelmesek úgy döntenek, hogy nem szakítják meg egymással a kapcsolatot, hanem megpróbálnak barátok lenni.
Ugyan e-mailben, sms-ben, üzenetekben viszonylag egyszerű mostanság tartani a kapcsolatot, azért nem kicsit tépázta, tépázza meg emberi kapcsolatainkat a jelenlegi időszak. Ugyan a legjobb barátságok jó esetben örökké tartanak, azért rájuk fér egy kis tuning így világjárvány idején.
Azt mondják, nem véletlen ki, mikor kerül be az életünkbe, vagy éppen mikor kerül ki onnan. Minden emberi kapcsolatunknak köszönhetünk valamit, mindenből tanulunk valamit. Hogy ezek között van-e fontossági sorrend, azt nem tudni, de a következő 4 biztos szerepel a listában.
Az elmúlt hetek, hónapok eseményei után, közben a távolabb élő családtagjaink hiánya mellett a barátaink nélkül eltöltött percekkel, órákkal, napokkal is meg kell, kellett küzdenünk. Ők ugyanúgy az életünk részei, ahogy családtagjaink. Sőt!
Barátságokat kötni és barátokat találni a mai világban nem könnyű feladat, hiszen ehhez kölcsönös szimpátia szükséges, továbbá pozitív és érdekmentes kötődés.
Ha valaminek vége van, azt be kell ismerni és tovább kell lépni. Szerelemben, barátságban egyaránt. Egyik sem könnyű helyzet, de egy barátság megszűnése sokszor még fájdalmasabb, mint egy párkapcsolaté. Még rosszabb, ha a fájdalmas felismerés csak az egyik fél részéről történik meg.
Ha az ember lányából feleség, majd anya lesz, nem csak benne, de körülötte is megváltoznak a dolgok. Teljesen új helyzetekkel találja szembe magát, teljesen új emberek veszik körül. Új ismeretségek köttethetnek, melyek akár barátsággá is alakulhatnak. És mi a helyzet a régi baráti kapcsolatokkal?