Ha augusztus, akkor kukorica. Kevés olyan szezonális finomság létezik, amely ennyire összeforrt volna a nyárral. A strandokon, fesztiválokon vagy a piacokon sétálva szinte mindenhol érezni a frissen főtt kukorica jellegzetes illatát.
A szépségápolás világa hosszú éveken keresztül arról szólt, hogy minél több terméket használjunk. Tízlépéses arcápolási rutinok, külön nappali és éjszakai krémek, számtalan szérum, maszk és speciális kezelés töltötte meg a fürdőszobák polcait. Az utóbbi időben azonban egyre többen fordulnak a letisztultabb, tudatosabb szépségápolás felé, különösen nyáron. A forró napokban ugyanis nemcsak a gardróbunk válik könnyedebbé, hanem a bőrápolási rutinunk is.
Egy nemzetközi kutatás szerint a zöld mediterrán diéta anyagcsere- és kardiometabolikus mutatói kedvezőbbek a hagyományos mediterrán étrendénél.
A fehérjéről legtöbbször az izomépítés vagy a sport jut eszünkbe, pedig ennél jóval fontosabb szerepet tölt be a szervezetünk működésében. A fehérjék részt vesznek az izmok, a bőr, a haj, a körmök, az enzimek, a hormonok és az immunrendszer felépítésében is. Nem véletlen, hogy ha tartósan túl keveset fogyasztunk belőlük, annak nemcsak az energiaszintünkön, hanem a külsőnkön és a közérzetünkön is nyoma lehet.
Az algoritmikus étkezési tanácsadás figyelmen kívül hagyja a tudományos irányelveket és szélsőségesen alacsony kalóriatartalmú diétákat is javasolhat.
A nyári hónapokban a hajunk egészen más igényekkel szembesül, mint az év többi részében. A napsütés, a sós tengervíz, a klóros medence, a fokozott izzadás és a por mind olyan tényezők, amelyek megviselhetik a hajszálakat és a fejbőrt. Nem csoda, hogy ilyenkor gyakrabban nyúlunk a sampon után – sokakban azonban felmerül a kérdés: vajon nem ártunk-e a hajunknak a túl gyakori hajmosással?
Az esti nassolás sokaknál a nap egyik legnehezebb pontja. Végre leülünk, kikapcsolunk, és hirtelen megkívánunk valami finomat. A probléma általában nem maga a nassolás, hanem az, ha megszokásból, figyelem nélkül eszünk.
A klasszikus búzadara helyett ebben a verzióban tönkölybúzából készült finom szemcséjű darát használunk. Az eredmény meglepően közel marad a hagyományos tejbegrízhez: ugyanaz a kanalas, krémes állag, csak egy picit lágyabb, enyhén diósabb karakterrel.
Egy nagyszabású vizsgálat szerint a burgonya egészségügyi hatásai jelentős mértékben függenek az elkészítés módjától: míg az olajban sült hasábburgonya fogyasztása egyértelműen növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, addig a főtt, sütőben sült vagy pürésített burgonya esetében nem mutattak ki ilyen összefüggést.
A nagy nyári hőség nemcsak a hangulatunkra és az energiaszintünkre van hatással, hanem arra is, hogyan működik a szervezetünk. Hőségriadó idején sokan tapasztalják, hogy kevésbé kívánják a nehéz ételeket, hamarabb elfáradnak, vagy egyszerűen „nincs étvágyuk”. Ez teljesen természetes reakció: a test ilyenkor elsősorban a hűtésre koncentrál, ezért másfajta táplálkozásra van szüksége, mint hűvösebb időben.
A lángos valahogy mindig kettős élmény. Ott az illata, ami azonnal strandot, nyarat és gyerekkort idéz, és ott a másik oldala is: a forró olaj, a nehéz tészta, és az a bizonyos „most egy óráig nem mozdulok” érzés.
A nyári édességek közül kevés olyan jóleső, mint egy hideg, krémes fagyi egy forró délutánon. A házi, fehérjében gazdag verziók ráadásul nemcsak finomak, hanem sokkal tartalmasabbak is, így könnyen lehet belőlük a szezon kedvenc hűsítő nasija.
Ma már egyre többen próbálják csökkenteni a cukorfogyasztásukat: kevesebb édesség, több „fit” termék, tudatosabb bevásárlás. Mégis sokan úgy visznek be jelentős mennyiségű cukrot nap mint nap, hogy észre sem veszik. A probléma ugyanis nem csak az édességeket érinti. A hozzáadott cukor rengeteg olyan élelmiszerben jelen van, amelyeket elsőre egészségesnek vagy diétásnak gondolnánk.
Este sokan két véglet között mozognak: vagy túl keveset esznek, és később rájuk tör az éhség, vagy túl nehéz vacsorát választanak, amitől elnehezülnek. Egy rostban gazdag vacsora pont azért működik jól, mert laktatóbb, mégsem feltétlenül nehéz. A rost lassabban emésztődik, így hosszabban nyújt teltségérzetet, és a vércukorszintet is kiegyensúlyozottabban tarthatja.
Az édesség sokak fejében még mindig egyet jelent a „bűnözéssel”, pedig egy jól összeállított nasi akár a napi étrend hasznos része is lehet. A titok az arányokban rejlik: ha van benne fehérje, rost és minőségi alapanyagok, nemcsak finom, hanem laktató is.
A cukor elhagyása sokak fejében drasztikus lemondásként él: nincs több édesség, nincs nasi, és minden hirtelen ízetlenné válik. A valóság ennél jóval árnyaltabb. Nem feltétlenül az a cél, hogy egyik napról a másikra mindent kiiktass, hanem hogy fokozatosan csökkentsd a cukor iránti igényt – úgy, hogy közben ne érezd büntetésnek.
Sokáig azt hittük, hogy a hatékonyság kulcsa az idő beosztásában rejlik. Naptárak, listák, határidők – mind arra szolgálnak, hogy minél többet hozzunk ki a napunkból. Mégis gyakran előfordul, hogy hiába van minden precízen megtervezve, egyszerűen nincs energiánk végigcsinálni.
Az intenzív édesítőszerek, mint a szukralóz és a sztívia kalóriamentes alternatívát kínálnak a cukor helyett, ugyanakkor egy tanulmány szerint nemzedékeken keresztül károsan befolyásolhatják az anyagcserét.
Egyre több termék készül édesítőszerekkel, és sokan próbálják csökkenteni a cukorfogyasztásukat. Mégis van egy jelentős csoport, akik egyszerűen nem tolerálják jól az alternatív édesítőket. Van, akinek az ízük zavaróan „mű”, másoknál puffadást, kellemetlen emésztési tüneteket okoznak. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: akkor tényleg csak a cukor marad?
A lenmag az egyik legegyszerűbb, mégis leghasznosabb alapanyag, amit könnyedén beépíthetsz a mindennapokba. Apró mérete ellenére igazi tápanyagbomba, de nem mindegy, hogyan fogyasztod. A megfelelő forma és mennyiség kulcsfontosságú ahhoz, hogy valóban kihasználd az előnyeit – és elkerüld a kellemetlenségeket.