Gyerekkorunkban elképzelhetetlen volt a téli sapka egy méretes pompon nélkül. Ha valamelyikünknek nem volt „gyárilag” a sapiján (botrányos, de ilyen is előfordulhatott) vicces bojt, akkor anya/nagymama gyorsan orvosolta a problémát, vagyis házilag került a sapkára a kisebb-nagyobb fonalgombóc.
A hideg és a csapadékos időjárás elleni védelemhez használt ruházati kiegészítők nem csak praktikusak, de stílusosak is lehetnek! Az esős időjárás elleni védő fejfedőkben az a jó, hogy egyéni stílusunkhoz szabhatók, emiatt a rossz időtől való védelem mellett magabiztosak és divatosak is lehetünk.
A kalap nem csak egy ruhadarab. Nagyon sok szerepet töltött be a történelem során és az egyéni személyiségek életében is. Már az ókorban is szokás volt lefedni a fejet, de például a görögök jellemzően fedetlen fővel jártak. Ők inkább utazások, vadászat és háború alatt a széles karimájú petaszoszt viselték, és amikor nem a fejüket fedték vele, akkor a hátukon csüngött egy hosszú zsinóron. A rómaiaknál a sapka a szabadság jelképe lett, a felszabadított rabszolgák kaptak ilyet. Nero halála után terjedt el a kalap viselésének szokása leginkább. A X. században a Német-római Birodalomban, de Franciaországban csak a XIV. század vége felé jött divatba a kalap.