Valaha az időt harangszóra, napjárásra, évszakokra és ünnepekre mértük. A mai világ azonban percekre, beosztott naptárblokkokra és riasztásokra bontja – a „mindig elfoglalt vagyok” korszakát éljük. Az időmenedzsment nem csupán trendi kifejezés, hanem a produktivitás egyik alapmérője lett.
A legnépszerűbb véleménymegosztó- és tudásportálok arról festenek általános képet, hogy az asztrológia a 21. században is nagy népszerűségnek örvend. Egyes véleményezők szerint az asztrológia egy isteni tudomány, melyet a régmúlt bölcsei hagyatékoztak ránk, hogy fogódzót kínáljanak az önismereti úthoz, irányt mutassanak egy harmonikusabb élethez.
A finn példa című könyv szerzője Dr. Pasi Sahlberg oktató, tudós és a Harvard Egyetem neveléstudományi vendégprofesszora azzal a kérdéssel indítja könyvét, hogy: „Mit tanulhat a világ a finnországi oktatási rendszer reformjából?” A bevezető részben pedig nem kevesebbről esik szó, mint arról, hogy a jelen iskolái nem biztos, hogy kellőképpen fel tudják készíteni a diákokat a jövőbeli kihívásokra. Éppen ezért érthető, hogy a színvonalas, hatékonyabb, méltányosabb tanulás és tanítás iránti igény univerzálisnak bizonyul. A leginkább erkölcsi alapokra építkező finn oktatási álom az egyenlő feltételek biztosításában ölt testet. Miért érdemes még a figyelmünkre a finn példa?
Április 10-én rendezi meg a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) a Lányok Napja elnevezésű programot, amelyen idén több mint hatvan helyszínen várják a tudományok, a technológia és az informatika világa iránt érdeklődő fiatalokat.
Én ezt jobban tudom, vagy máshogy, de semmiképpen sem csinálnám úgy, mint te! …és itt jönnek a problémák. Gyakran találkozhatunk olyan helyzetekkel, ahol különböző korosztályok dolgoznak együtt: a Baby Boomertől a Z-generációig, a munkavállalók más-más életkorokban és tapasztalattal érkeznek. Míg ez változatos gondolkodást és ötleteket hozhat a csapatba, a generációs különbségek kihívások elé is állíthatják a munkafolyamatokat. Hogyan érhetjük el a zökkenőmentes és hatékony együttműködést? Íme néhány tipp, miképpen alakíthatjuk át a sokszínűséget előnyünkre.
Nem állítjuk, hogy most aztán megmondjuk a tutit, hogyan gazdagodj meg, de egy biztos, a szakértők szerint vannak olyan dolgok, amelyek egyértelműen jellemzők a módos emberekre. Lehet érdemes és érdekes odafigyelni rájuk egy picit jobban! Íme néhány példa, ami a legtöbb gazdag és sikeres emberről elmondható.
Alapvetően mindenki szeretne a saját otthonában boldogulni, ugyanakkor régóta jól kivehető a hazai munkaerő egy jelentős részének külföldre áramlása. Ennek tulajdonképpen nagyon egyszerű oka van: több munkalehetőség és magasabb bérek.
A kollégák olyanok, mint a szomszédok – nem igazán válogathatjuk meg őket! Hatalmas áldás, ha a munkában támogató a közeg és nyugodt a hangulat. Merthogy a feszültségek és a versengés sokszor elkerülhetetlenek: határidők, előléptetések vagy akár a különböző munkastílus mind olyan tényezők, amelyek felszínre hozzák a rivalizálást. De vajon valóban a verseny a leghatékonyabb út a sikerhez?
Azt kapod, amit adsz! …sokszor halljuk ezt a mondatot, és van benne igazság. Biztosan olvastál már az asszertív kommunikációról. Azonban arról, hogy mit is jelent a gyakorlatban, még nem biztos, hogy eleget. Pedig magunk és mások miatt is érdemes elsajátítani! Mert amikor alkalmazzuk, erőszakmentesen, de magabiztosan és világosan képviseljük saját véleményünket és érdekeinket, úgy kommunikálva, hogy nem sértünk meg másokat, és mi sem viselkedünk túlzottan alárendeltként.
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a kreativitás az egyének egyik kulcsfontosságú, az élet megannyi területén nélkülözhetetlen készsége. Éppen ezért jól tesszük, ha az ebben való fejlődésünket a mindennapi rutinunk részévé emeljük.
Jelenleg az emberek sokkal nagyobb pénzügyi stressznek vannak kitéve, mint valaha - tudhatjuk meg a CivicScience friss adataiból. A dolgozó felnőtt lakosság 80 százaléka azt állítja, hogy legalább egy anyagi stresszforrás nehezíti a mindennapjait, míg 30 százalékuknak a megélhetési költségkezeléssel adódtak problémái, ami gyakran kiegészül a megfelelő adósságkezeléssel, a megtakarítások és befektetések szükségességével.
Sokan úgy vélekednek, hogy az idősebb korba lépő emberek többsége arra vágyik, hogy kipihenje a „végleg” maga mögött hagyott aktív éveket, és ideje hátralévő részét elmélkedéssel, szemlélődéssel, visszavonultan élje. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mivel kívánja tölteni a rendelkezésére álló életidőt, közöttük pedig akadnak olyanok is, akik a „legjobb éveket” nem engedik elköszönni a fiatalság elmúlásával.
2022-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkavégzés miatti kimerültséget a megfázásos és egyéb betegségekhez hasonló besorolásban részesítette, mellyel orvoshoz lehet fordulni és kezelést lehet igényelni. A kimerültség olyan mindennapi tevékenységeket erőteljesen gátló tünetekkel járhat együtt, mint: a rosszkedv, a figyelemzavar, az antiszociális viselkedés, a magas vérnyomás, az alvási és emésztési zavarok.
Manapság már egyre több helyen és egyre sűrűbben szembe találhatjuk magunkat az úgynevezett „kemény” és „puha” készségek iránti igénnyel. Milyen szerepük van ezeknek a „skilleknek” a munkában és az egyéni fejlődés folyamatában?
„Az önfejlesztés sosem ér véget, a határ a csillagos ég!” - olvashattuk a Forbes egy korábbi cikkében a világ egyik legnagyobb nonprofit önképző szervezete, a Toastmasters International kapcsán. Már önmagában a kijelentés elolvasása is sokakat energiával, tettvággyal, motivációval tölthet el. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a manapság egyre többet hangoztatott önismeret és önfejlesztés kérdése a modern kor szülötte, gondoljunk az ókori delphoi jósda méltán híres feliratára, mely arra ösztönözte az embereket, hogy ismerjék meg önmagukat.
Modernizálódott életünk egyik legnagyobb kihívása, hogy kellő figyelmet fordítsunk az egészségünkre akkor is, ha állandóan rohanunk, ha 8 órán keresztül egy irodában, üzletben, gyárban robotolunk. Az ülőmunka, a stresszes környezet és a rendszertelenség mind hozzájárulhatnak az egészség romlásához. Azonban néhány egyszerű, mégis hatékony szokás bevezetésével jelentős mértékben javíthatjuk közérzetünket és hosszú távon is megőrizhetjük jóllétünket.
A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.
Az életközépi krízis (midlife crisis) fogalmáról elsőként Jaques Elliot, kanadai pszichoanalitikus írt, amit leginkább felnőtt férfiak tapasztaltak. A szakember praxisában felfigyelt arra, hogy ez a jelenség nagyjából a negyvenes évekbe lépve, szinte elkerülhetetlenül és szükségszerűen jelenik meg. Ebben a konfliktusban az egyén szembe találkozik a saját végességének valóságával, ami megrémíti, és egyfajta sokként, mi több, halálfélelemként éli meg. Gyakran az „életbe menekülés” útját választja, melyben új szerelmeket keres, lelki öngyógyító kísérletet tesz, és egy illuzórikus második ifjúkor mentsvárába akar menekülni. Hogyan ismerhetőek fel e krízis jelei, és milyen kiutak állhatnak a rendelkezésünkre?
Olykor, még a munkájukra hivatásként, szeretem-tevékenységként tekintő emberek motivációja is megcsappan. Ezekben az időszakokban olyan „ideiglenes uralkodók” veszik át az irányítást, mint a fáradtság, kedvetlenség, unottság, rosszkedvűség. Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan húzzuk fel magunkat abból a feneketlennek tűnő mélységből, melyet az alulmotiváltság ásott magának?
Egy 2023-ban készült kutatás szerint (NIH): az ambiciózus embereket általában az általuk értékesnek tartott célok megvalósítása motiválja leginkább. Ugyanakkor a domináns motiváció mellett figyelemre méltó mozgatórugóként van számon tartva mások tiszteletének és elismerésének elnyerése egyaránt. De mit is tudunk valójában az ambícióról?