Bár a közhiedelem szerint a bonsai (bonszáj) egy miniatűr növényfajt jelöl, valójában a japán „bon-sai” kifejezés szó szerinti fordításban: „edénybe ültetett növényt” jelent. Ez a zen buddhizmus hatására kifejlesztett művészeti forma a kertészeti gyakorlatból származtatható, és immár több ezer éves múlttal rendelkezik. Derítsük ki, hogy mivel hívta fel magára oly sokak figyelmét?
A szőlő otthoni termesztése nem kis feladat, sokkal több munka van vele, mint egy gyümölcsfával vagy általában a gyümölcsbokrokkal. A szőlőtőkékkel nagyjából az év minden szakaszában kell foglalkozni, ezért az egyik legnagyobb csalódás lehet a kertben, ha nyár végén, ősszel, mégsem tudjuk betakarítani a finom, egészséges termést.
Rózsából nem kell egy tucat, hogy valami szépet adjunk, elég egy szál is, hiszen egy szép rózsa többet mond ezer szónál, és bármilyen alkalomra adhatjuk, mégis vannak színek, amiket csak bizonyos eseményekre, érzelmek kifejezésére tartogatunk.
Manapság a családi házak körül nem divat gyümölcsfát ültetni, sokkal népszerűbbek a tuja fajták és egyéb bokros típusok. Pedig utóbbinak jelentősen kevesebb a gyakorlati haszna, és a gyerekek is jobban örülnek a gyümölcsfáknak, a legtöbb tuja -féle pedig az állatokra kifejezetten rossz hatással van (ha lerágják a törzsét). Szóval ültessünk gyümölcsfákat!