A gyermekkori felelősségtudat fejlesztése kulcsfontosságú szerepet játszik a személyiség és az önállóság kialakításában. Már egészen fiatalon érdemes elkezdeni a gyerekek bevonását a házimunkába, mert ezek az apró feladatok fokozatosan önállóságot, kitartást és empátiát is fejlesztenek.
Ismerős az érzés, amikor ülsz a munkahelyeden, bámulod a képernyőt, és az agyad egyszerűen... kikapcsol? Néha úgy érezhetjük, mintha a koncentrációnk egy apró kis kobold lenne, aki néha eltűnik valahová a kávéautomata és a messzi gondolatok között.
Azt kapod, amit adsz! …sokszor halljuk ezt a mondatot, és van benne igazság. Biztosan olvastál már az asszertív kommunikációról. Azonban arról, hogy mit is jelent a gyakorlatban, még nem biztos, hogy eleget. Pedig magunk és mások miatt is érdemes elsajátítani! Mert amikor alkalmazzuk, erőszakmentesen, de magabiztosan és világosan képviseljük saját véleményünket és érdekeinket, úgy kommunikálva, hogy nem sértünk meg másokat, és mi sem viselkedünk túlzottan alárendeltként.
Sokakat örömmel és megelégedettséggel tölt el az a tudat, hogy a nap folyamán sikerült minden fontosabb teendőt kipipálni az aktuális bakancslistáról. Az időfalók vagy időrablók, ókori görög nevükön a kronofágok, olyan dolgokat vagy személyeket jelölnek, amik vagy akik képletesen szólva felfalják mások értékes idejét, és desszert gyanánt még a termelékenységet is elmajszolják. Főbb jellemvonásaik között tetten érhetjük a figyelem elvonását, ami gyakran a „csak még ezt…” kijelentésben ölthet formát; a tétlen életmódot; az üres kommunikációt; a céltalanul sodródást; a tervezési problémákat; a halogatást; a multitaskingot.
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a kreativitás az egyének egyik kulcsfontosságú, az élet megannyi területén nélkülözhetetlen készsége. Éppen ezért jól tesszük, ha az ebben való fejlődésünket a mindennapi rutinunk részévé emeljük.
Jelenleg az emberek sokkal nagyobb pénzügyi stressznek vannak kitéve, mint valaha - tudhatjuk meg a CivicScience friss adataiból. A dolgozó felnőtt lakosság 80 százaléka azt állítja, hogy legalább egy anyagi stresszforrás nehezíti a mindennapjait, míg 30 százalékuknak a megélhetési költségkezeléssel adódtak problémái, ami gyakran kiegészül a megfelelő adósságkezeléssel, a megtakarítások és befektetések szükségességével.
Nem csupán a cégtulajdonosok tekinthetők elfoglalt embereknek. Mindenki elmondhatja magáról, hogy az elvégzendő feladatainak listája igencsak hosszas, így előbb-utóbb szükség lesz olyan eszközök és rutinok aktiválására, amelyek révén hatékonyabbá, gördülékenyebbé formálhatóak a mindennapok és az abban visszatérő teendők.
Odaadó, nagylelkű, segítőkész, lelkes, önzetlen. Esetleg magadra ismersz? Ezek az alapvetően értékes tulajdonságok egyúttal utat nyitnak ahhoz, hogy más emberek kihasználhatónak tekintsenek téged. Hogy miért fordulhat elő mindez? A kérdés jogos. A válasz pedig ekként hangozhat: mindössze azért, mert az ilyen becses jellemvonásokkal felvértezettek fejében meg sem fordul az, hogy mások esetleg érdekből vannak mellettük. A nagylelkűség számukra öröm és teljesen természetes megnyilvánulás. De vajon hol húzható meg a határ?
Sokan úgy vélekednek, hogy az idősebb korba lépő emberek többsége arra vágyik, hogy kipihenje a „végleg” maga mögött hagyott aktív éveket, és ideje hátralévő részét elmélkedéssel, szemlélődéssel, visszavonultan élje. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mivel kívánja tölteni a rendelkezésére álló életidőt, közöttük pedig akadnak olyanok is, akik a „legjobb éveket” nem engedik elköszönni a fiatalság elmúlásával.
2022-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkavégzés miatti kimerültséget a megfázásos és egyéb betegségekhez hasonló besorolásban részesítette, mellyel orvoshoz lehet fordulni és kezelést lehet igényelni. A kimerültség olyan mindennapi tevékenységeket erőteljesen gátló tünetekkel járhat együtt, mint: a rosszkedv, a figyelemzavar, az antiszociális viselkedés, a magas vérnyomás, az alvási és emésztési zavarok.
Manapság már egyre több helyen és egyre sűrűbben szembe találhatjuk magunkat az úgynevezett „kemény” és „puha” készségek iránti igénnyel. Milyen szerepük van ezeknek a „skilleknek” a munkában és az egyéni fejlődés folyamatában?
Modernizálódott életünk egyik legnagyobb kihívása, hogy kellő figyelmet fordítsunk az egészségünkre akkor is, ha állandóan rohanunk, ha 8 órán keresztül egy irodában, üzletben, gyárban robotolunk. Az ülőmunka, a stresszes környezet és a rendszertelenség mind hozzájárulhatnak az egészség romlásához. Azonban néhány egyszerű, mégis hatékony szokás bevezetésével jelentős mértékben javíthatjuk közérzetünket és hosszú távon is megőrizhetjük jóllétünket.
Abban a véleménydömpingben, ami manapság körülvesz minket, nem egyszerű eligazodni. Kinek a véleménye számít? Miért nem segít senki? Miért szól bele mindenki? Kinek higgyek? Kinek ne? És úgy általában: érdemes-e bárki véleményével is foglalkoznom, akár rombol, akár épít vele?
A nyári hőségben sokan szívesen cserélnék az üzleti öltözéket valami kényelmesebbre, és ilyenkor felmerül a kérdés: lehet-e rövidnadrágot viselni az irodában? Amikor tombol a nyár, a hétköznapi és az irodai viselet közötti határvonal elmosódhat. Pedig a megfelelően kiválasztott rövidnadrág elegáns és kényelmes lehet egyszerre, így tökéletes választás a nyári napokra.
A pénzzel kapcsolatos szorongás a legtöbbek számára ismerős, hiszen ma kis túlzással elmondhatjuk: minden e körül a csere- és fizetőeszköz körül forog. Ettől válik függővé az élethelyzetünk, életminőségünk, egzisztenciánk, jól(l)étünk. Eleve a pénzhez való hozzáállásunk, az erről való gondolkodásunk kultúrafüggő. Ez utóbbi alátámasztására elegendő, ha felidézzük a mára klasszikussá formálódott meglátást, mely szerint: az angolok „csinálják”, a franciák „nyerik”, a magyarok pedig „keresik” a pénzt. Min változtathatunk?
Olykor, még a munkájukra hivatásként, szeretem-tevékenységként tekintő emberek motivációja is megcsappan. Ezekben az időszakokban olyan „ideiglenes uralkodók” veszik át az irányítást, mint a fáradtság, kedvetlenség, unottság, rosszkedvűség. Mit tehetünk ilyenkor? Hogyan húzzuk fel magunkat abból a feneketlennek tűnő mélységből, melyet az alulmotiváltság ásott magának?
Ma már egyre gyakrabban költözik be a munkahely az otthonokba, egyúttal válik nehezebben szétválaszthatóvá egymástól a magánélet és a pénzkereső munka szférája. Az egyéni vállalkozások és a home office korában szükségessé vált, hogy e két területet egymástól fizikai úton-módon is el- illetve leválasszuk. Megnézzük, hogy milyen lakberendezési módszerek állnak a rendelkezésünkre e téren?
Valahányszor szó esik a kreativitásról eszembe jut egy szellemes történet, melyben egy egyetemi hallgatótól egy alkalommal megkérdezik, hogy: mennyi ideig tartana számára az, hogy megtanuljon japánul? Mire a hallgató válasza az volt, hogy: az attól függ, milyen szoros a határidő. Korunkban, amikor a munkahely és az élet egyéb területein egyre nagyobb igényeket támasztanak felénk, a kreativitás valóságos szellemi Jolly Jokernek bizonyul. Lássuk, hogy miben mutatkozhat meg még ennek az emberi képességnek az ereje.
T. Schultz már több mint négy évtizede rámutatott arra, hogy érdemes befektetni a vállalkozói képességbe. Meggyőződése volt, hogy a vállalkozó olyan adottságokkal rendelkezik, melyek segítségével optimálisan megküzdhet az egyensúlytalansággal. Ez utóbbi pedig a dinamikus gazdasági életben szinte folyamatosan jelen van. Schultz arra is rámutatott, hogy a vállalkozói lét nem korlátozódik a gazdasági szférára, mivel az emberi élet különféle szakaszaiban mindenki vállalkozónak tekinthető. Megnézzük, hogy ma mit rejt magában a vállalkozói lét.
Mindaz, amiről néhány évtizeddel ezelőtt még csak a sci-fi regények lapjain olvashattunk, úgy fest, kezd realizálódni. Ez a jelenség sokakat megdöbbent, még többeket pedig elgondolkodtat.