A ma már néphagyományként értelmezett szokások a nem is olyan régi múltban még élő, közösségformáló eljárásokként működtek. Ilyenként jellemezhetőek a pünkösdi szokások is. Lássuk, milyen különlegességek fűződtek ehhez a fontos ünnephez!
Lőrinc napja, azaz augusztus 10. Magyarországon hagyományosan az őszre készülődés kezdetét jelöli, így nem csoda, hogy számos néphagyomány, hiedelem és szokás kapcsolódik ehhez a naphoz. Azonban a dinnyét még ne hagyjuk ott a gyümölcsös és zöldséges standokon, mert ez a Lőrinc még nem pisil bele!
Két év szünet után rendezik meg újra az idén négy napig tartó, pénteken kezdődő Hollókői Húsvéti Fesztivált; folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi és gyermekprogramok várják a Nógrád megyei világörökségi faluba látogatókat.
Ha már február, akkor beköszönt a farsangi időszak. Ennek a telet záró hónapnak feladata, hogy újra színt hozzon az életünkbe. A szürke és fagyos télnek hamarosan vége. Rövidesen minden új életre fog kelni. Mindezt pedig mi mással is ünnepelhetnénk, mint azzal, hogy jókedvűek vagyunk? Vajon miért lett a farsangi mulatságokból mára népszokás?
A régi magyar ünnepi népszokásokból talán nem véletlen, hogy a tradicionális karácsonyi ételek készítését és fogyasztását tartják meg a legtöbben. Minden étel külön jelentőséggel bír, bár ezek nagy részét a fiatalabb generáció már nem biztos, hogy ismeri.