Az élet célok nélkül olyan, mint a… és itt most mindenki behelyettesítheti a számára legszimpatikusabb hasonlatvariánsokat erre a kihagyott helyre. Azt már az önsegítő könyvek lapozásából és elszánt jegyzeteléséből, videókból, közösségi oldalakról és tréningekről tudjuk, hogy a sikeres élet elengedhetetlen elemei a célok. Mégpedig a konkrét célok. De miért is fontos kristálytisztán látni azokat?
Van az úgy, hogy minden összejön, és a stressz-szinted az egekben. Azt veszed észre, hogy egész nap be vagy feszülve, és lassan már nem tudsz koncentrálni, mert annyi a megoldandó feladat, hogy úgy érzed, egyszerűen belefulladsz. Van az a pont, mikor Neked kell eldöntened: elsüllyedsz a stressztengerben, vagy megállsz egy pillanatra és megpróbálsz megnyugodni.
Az otthon a személyiség egyik legkézzelfoghatóbb és legszembetűnőbb kifejezője. A lakberendezés erőteljes hatást gyakorol a közérzetre, a hangulatunkra, a kreativitásunkra és a motivációinkra egyaránt. Ahogy a dal is mondja: Ezek csak házak, az otthon az valami más. De vajon mitől válik mássá? Mi teszi egyedivé, személyre szabottá? Mi az a többletérték, aminek a jelenlétében azt mondhatjuk: „az enyém”? És milyen szerepet játszik mindebben a lakberendezés?
Te is beleestél már abba a hibába, hogy annyira szerettél volna már szerelmes lenni, hogy már-már bemesélted magadnak ezt az érzést, és teljesen úgy tűnt, hogy tényleg szerelmes vagy? Aztán persze egy helyzet, egy reakció, egy döntés miatt jött a felismerés: ez nem is szerelem!
“Pszichológushoz járni badarság. Ez csak egy újabb külföldről beszivárgott hóbort. Talán csak nem vagy őrült? Vannak, akiknek minden ostobaságra jut idejük. Fölösleges pénzkidobás. Hogy mik vannak…” Ilyen és ehhez hasonló vélekedések egész garmadájával találhatjuk szembe magunkat, ha a pszichológushoz járás kérdéséről esik szó. De vajon mi felel meg a valóságnak?
Ha a Google keresősávjába bepötyögjük az angol „obsession with”, magyarul: a megszállottság kifejezést, akkor az első automatikus kiegészítés nem más lesz, mint a „productivity”, azaz a termelékenység. Amennyiben magyarul írjuk be a „produktivitás” szót a sávba, úgy az első javasolt kiegészítés a „növelése” lesz. Tehát az angol példa nem sokban tér el a magyar változattól, melyből arra lehet következtetni, hogy a termelékenység-fokozás igénye szinte mindenhol ugyanolyan mértékű. Önmagában a „megszállottság” kifejezés sem a feddhetetlenségéről híres, hanem egy rögeszmeként is emlegetett szorongásos pszichológiai zavarként van számon tartva, mely az esetek többségében negatív hatást gyakorol az ebben érintettek életére.
A Harvard egyik tanulmánya szerint a fiatalabb korosztály körében egyre szélesebb körben jelentkező pszichés betegségek növekedése elsősorban a önmagukkal szemben támasztott – rendszerint irracionális – elvárásokból és a gyakori önbíráskodásból fakadhat. A kutatók rámutatnak arra, hogy mindezen elvárásokat olyan kortárs mítosz elsajátítások mozgatják, amelyek a tökéletesség hajszolásának irreális igényéből építkeznek.
A Kintsugi az eltört kerámiadarabok porított arannyal vagy más nemesfémekkel történő összeillesztésének japán művészete. A módszer hátterében az az ötlet rejlik, hogy a különféle tárgyi hibákkal és hiányosságokkal való minőségi foglalkozás is tetszetős műalkotást eredményezhet. Mivel a legtöbb törés a maga nemében egyedinek tekinthető, így a javítás aranyvonalai minden esetben speciálisak. Nem meglepő hát, hogy ezt a majd négy évszázados különleges tárgyheg-kiemelő technikát a dizájn egyik részének tekintik. De vajon milyen egyéb üzenetet rejt magában ez a nem mindennapi eljárás?
Már éppen kezdtük megszokni, hogy reggel korábban világosodik, így felkelni is könnyebb (talán), most itt az óraátállítás, ami után néhány hétig keressük és nagyon-nagyon hiányoljuk azt az 1 órát, amit elvettek az életünkből. De akad, akinek nem csak átállítás miatt vannak gondjai a korai ébredéssel!
Az elmúlt időszakban a tojás igencsak nagy szerepet kapott az életünkben, hiszen festettük, hímeztük, és bizony a sonka mellé is bőven jutott belőle. De legyünk őszinték, a szép tavaszi ünnepen kívül is igen fontos feladat jut neki, hiszen a reggelik vacsorák, és a gyors ebédek egy igen fontos összetevője lehet.
Egy társadalmi izoláltságot vizsgáló felmérés szerint a korábbi erős közösségi hálózatok és kötelékek az elmúlt két évtizedben jelentősen meglazultak. A radikális kapcsolati változások miatt világszerte tapasztalható a tömeges elmagányosodás. A jelenséget a New York Times „magányjárványként”, újszerű népegészségügyi fertőző betegségként emlegette, melynek súlyos hatásai között tartható számon például a korai halálozás kockázatának növekedése is. De mi közük van mindehhez a kiskedvenceknek? Az alábbiakban ezt a kérdést igyekszünk körüljárni.
Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez - írták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A „ki a jó nő?” kérdés évszázadok óta feszíti a nők kíváncsiságát és – valljuk be – nem kevés alkalommal az idegeit is. A többszörösen visszatérő gondolat, mely szerint mindenki egyedi belső és külső jellegzetességekkel, értékekkel lát napvilágot, nem minden esetben biztosíték, ha a kor aktuális mércéje kerül szóba.
Az emberi élet tele van kihívásokkal és nehézségekkel, amelyek mindannyiunkat érintenek. Néha azonban ezek a tapasztalatok olyan mély nyomot hagynak bennünk, amelyek nehezen gyógyulnak és hosszú távon hatással vannak ránk. Azoknak az embereknek, akik súlyos traumát éltek át, ez a nyomorító hatás a poszttraumás stressz zavar/szindróma (PTSD) formájában jelentkezhet.
Mindannyiunk álma – amellett, hogy annyi csokit ehetünk, amennyi csak belénk fér, mégsem hízunk;) – hogy minden napunk, hetünk, hónapunk, évünk nyugodtan teljen, mindenféle felesleges stressz tűnjön el az életünkből. Igen, némi izgalom nem árt, de a csipp-csupp dolgokon való aggódás nem ide tartozik.
Az érzelmi intelligencia mibenléte évek óta a figyelem középpontjában van. A populáris kultúrában számos podcast, könyv – köztük néhány bestseller – és beszélgetés témája volt ez a viszonylag újszerű, nagy sikert arató fogalom. A szakemberek meglátása szerint az intelligencia ezen típusa mind a magánéletben, mind pedig a szakmai szférában rendkívül fontos.
Az étkezési zavarok olyan súlyos mentális egészségügyi problémák, amelyek a táplálkozással és testsúllyal kapcsolatosak, és jelentős hatást gyakorolnak az egyén fizikai és lelki jóllétére. Az étkezéssel kapcsolatos problémák felismerése és kezelése kulcsfontosságú az egészség megőrzése érdekében.
A gondolati mintáink nagymértékben befolyásolják a viselkedésünket, az érzelmeinket és a mentális egészségünket egyaránt. A legtöbb ilyen minta szinte automatikusan működik a mindennapjainkban, és amennyiben nem értjük meg, illetve nem vesszük át az irányítást, úgy erőteljesen éreztetik káros jelenlétüket életünk minden területén.
Az, hogy bizonyos értelemben (legyen az anyagi, lelki, vagy akár fizikai függőség) függetlenek vagyunk, teljesen normális jelenség. Jót tesz az önbizalmunknak, önbecsülésünknek, ha tudjuk, minden helyzetben számíthatunk magunkra. Ám meg kell tanulnunk, hogy más segítségét sem kell minden esetben visszautasítanunk!
Még az alapvetően szelíd természetű, türelmes emberek is kerülhetnek néha olyan helyzetbe, ahol hevesen, lobbanékonyan, hirtelen, megfontolás nélkül nyilvánulnak meg. Ezek után az ösztönös, kontrollálatlan fellépéseink után szoktunk a fejükhöz kapni, és azon rágódni, hogy miért mondtuk, vagy tettük azt a bizonyos dolgot? És végig kell hallgatnunk azt a belső monológot, mely arra int bennünket, hogy legközelebb legyünk sokkal óvatosabbak, tudatosabbak és megfontoltabbak, hiszen az impulzivitás jobbára csak nem kívánatos eredményekkel jár együtt.