Amint öntudatunkra ébredünk, máris döntések sorozatával nézünk szembe. Melyik játékot válasszuk, melyik csoki a finomabb, mit vegyünk fel, milyen szakmát válasszunk, melyik egyetemre menjünk, melyik városban/országban éljünk, ki is életünk szerelme és így tovább! Vagyis az élet igazából döntések sorozata, ami szép és egyben nehéz feladat is.
Minden év májusának első vasárnapján a világ nevet. Legalábbis ez a célja a nevetés világnapjának, amely 2025-ben május 4-re esik. Ez az ünnep nem csak játékos kikapcsolódás, hanem fontos emlékeztető is arra, hogy a nevetés nem csupán jó érzés – gyógyító ereje van.
Az egészséges életmódot gyakran bonyolult szabályokhoz és hosszú edzéstervekhez kötjük. Pedig néha egy egészen egyszerű szokás is csodát tehet a testeddel és a lelkeddel. Ilyen a napi 10 perc séta – ami elsőre kevésnek tűnhet, de rendszeresen végezve meglepően sokat számít.
Vannak mondatok, amik egy beszélgetés indítására tökéletesek: „Szia, hogy vagy?” vagy „Hozhatok neked egy sütit?” Aztán vannak azok, amiket jobb lenne soha ki nem mondani. Például: „Te mindig ilyen fáradtnak nézel ki?” vagy „Ez a frizura szándékos volt?”. De még sorolhatnánk ezeket a mondatokat!
Amikor szülővé válunk, a mindennapokat gyakran a gyereknevelés és a mindennapi élettel kapcsolatos teendők töltik ki, így a romantikára sokszor alig, vagy egyáltalán nem marad idő. Pedig a párkapcsolat ápolása kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon is harmonikus és szeretetteljes maradjon.
A kutyáknak az emberi szociális hálóban elfoglalt szerepét vizsgálta az ELTE Etológia Tanszékének a Scientific Reports folyóiratban kedden megjelent legfrissebb tanulmánya, amelyből kiderül, hogy a kutyával való kapcsolat leginkább a gyerek-szülő és a legjobb baráti kapcsolat keverékeként írható le.
„Mivel töltöd a szabadidődet?” – hangzik el gyakran a legelső beszélgetések egyik visszatérő kérdése. A legszellemesebb válasz talán ez lehetne: „Rövidre szabott szabadidőmben legszívesebben alszom, mint a bunda…” De az alvás hobbiként való értelmezésén túl számos, valóban feltöltő, szellemfrissítő és motivációs tankként működő tevékenység áll rendelkezésünkre. Csak rajtunk múlik, melyik szólít meg minket igazán.
Stressz + étvágy = túlevés? A válasz sajnos gyakran igen. Ha a cél a kiegyensúlyozott testsúly vagy egy sikeres életmódváltás, az érzelmi evés rejtett akadályokat gördíthet elénk – anélkül, hogy észrevennénk. A stressz hatására felszabaduló hormonok „komfortételek” után kiáltanak, és a cukros–zsíros csábítás gyakran győz. De mi zajlik ilyenkor a háttérben?
Segít a stresszcsökkentésben, jótékony hatással van mind a fizikai, mind a mentális egészségre, és a boldogságnövelő tulajdonsága is közismert. Ezek az egyre népszerűbbé formálódó mindfulness technika főbb jellemzői és hatásai. A továbbiakban megnézzük, hogy még miben lehet mindennapi támaszunk ez a módszer.
Az emberek egyik legbecsesebb tulajdonságai közé sorolható akaraterő azzal vértezi fel „birtoklóját”, hogy tudatosan, elszántan érvényesíteni tudja mindazt, amit célul tűzött ki maga elé. Szívósság ez, csodálatra méltó eltökéltség, ami különösen a megpróbáltatásokkal bőségesen telezsúfolt időkben teszi követendővé azokat, akik ebben jeleskednek. Gyakorlása nem más, mint az önfegyelem, az önuralom erkölcsi magasságokba emelése, kiegészülve az önismeret tántoríthatatlanságával.
A Leideni Egyetem kutatói szerint manapság igencsak erőteljes akadályokba ütközik mindenki, aki egészségesebben akar élni. Marieke Adriaanse, a Leideni Egyetem Orvosi Központjának professzora, mindezt azzal egészíti ki, hogy a tudományos előrevetítések szerint 2060-ra szükségessé válik, hogy minden harmadik ember az egészségügyben helyezkedjen el. Éppen ezért már ma arra kell törekednünk, hogy a megelőzést helyezzük előtérbe, ha az egészséges életmód mellett döntünk.
A stressz az élet természetes része, de ha tartósan jelen van, komoly hatással lehet a szervezeted működésére. Nemcsak a lelkiállapotodra nyomja rá a bélyegét, hanem fizikai tüneteket is okozhat, és hosszú távon akár betegségek kialakulásához is vezethet.
A gyereknevelés egy életünk végéig tartó „feladat”, és hogy jól csináljuk-e, az igazából csak akkor derül ki, amikor már felnőtt a gyermekünk. Nyilván mindannyian becsületes, talpraesett, okos, ügyes, kedves felnőttnek szeretnénk látni a gyerkőceiket. Van ehhez valami tuti recept?
Végre megérkezett a tavasz, a nappalok hosszabbak, a Nap még többet süt, minden vágyunk, hogy ebből minél többet megéljünk! Az új jelszavunk: „Irány a természet!” Hiszen a természetben eltöltött idő nemcsak a testünknek, hanem a lelkünknek is jót tesz.
Tegnapi cikkünk után jön a folytatás, mutatunk még három olyan virágot, amely már csak a puszta jelenlétével boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá teszi a környezetében tartózkodókat. Lássuk a bambuszt, az orchideát és az aloe verát.
Ki mondta, hogy meditálni csak jógaszőnyegen, törökülésben lehet? Sokféle módja létezik az elmélyedésnek, annak, ha az ember szeretné megtalálni és megőrizni belső egyensúlyát. Az egyik ilyen a táncmeditáció.
Biztosan neked is feltűnt, hogy vannak otthonok, irodák vagy akár közösségi terek, ahova egyszerűen jó belépni, mert maga a hely szelleme olyan, hogy pozitív energiával tölt fel. Ezt a benyomást számos dolog előidézheti: akár az ott tartózkodó emberek energiái, a megfelelően kialakított elrendezés, színek - utóbbi kettőről a feng shui szakértői sokat tudnának mesélni -, de például a belső terekben található növények is pozitivitást sugározhatnak. Ugye, hogy ez utóbbiról nem gondoltad volna, hogy mennyit számít? Pedig rengeteget, nézzünk is rá pár példát. Leleplezzük mit „tud” a jázmin, a szobai futóka és a vitorlavirág!
Sok barátnőmtől hallom, akiknek még nincs gyereke, hogy, ha egyszer lesz, akkor fiút szeretnének. „Természetesen örülnék egy kislánynak is, de az anya-fia kapcsolat valahogy más” – hangzik el számtalanszor. És ez tényleg így van. Külső szemlélőként is látom, hogy az anyák és fiaik között valahogy van egy különleges, megmagyarázhatatlan kapocs, amit csak ők értenek.
Én azt szoktam mondani: ”Most egy picit leülök elbeszélgetni magammal” …és szerintem ezzel elmondtam, hogy mennyire fontos időnként „sepregetni kicsit a saját portánk körül”, méghozzá saját magunkért. Összeállításokban, rövid bekezdések erejéig írtunk már korábban az önreflexióról, de most nézzünk utána alaposabban. Merthogy nagyon is lényeges téma!
Ismerős, ugye? Csak sokszor magunknak sem valljuk be: ha valaki terel, eltűnik, tőmondatokban válaszol, vagy csak akkor bukkan elő, amikor éppen úgy tartja kedve, az elég egyértelmű jel arra, hogy nem vagy olyan fontos számára, mint amennyire te azt szeretnéd.