A végrehajtó vagy exekutív funkciók olyan mentális eszközök, amelyek nagyban hozzájárulnak életünk gördülékennyé és kiegyensúlyozottá tételéhez, céljaink megvalósításához. A készségeink ezen összességét képező funkciók mindegyikéről elmondható, hogy a megfelelő eszközök bevetésével fejleszthetők.
„Rend a lelke mindennek” – szokták mondani. Ám van, hogy az a rend nem nagyon akar összejönni. Hiába törekszünk rá, hiába hozzuk össze alkalmanként, valamiért nem tudjuk megtartani, és egyszerűen csak elveszünk a mindennapi káoszban.
Sokak szerint minden hozzáállás kérdése. Hogyan is értelmezhető ez a mindennapok szempontjából? Egy napindító során gondolhatjuk azt, hogy: íme, egy újabb kihívásokkal teli nap, ám az is eszünkbe juthat, hogy az előttünk álló nap lehetőségekkel van teletűzdelve. A választás a napunk minőségére, és a lelkiállapotunkra is befolyást gyakorolhat, ezért nem mindegy, hogy melyik irányba indulunk el.
Korábban sűrűn hangoztatták mindenfelé, hogy az embert társas kapcsolatai, értékes együttlétei, közösségi tevékenységei emelik sokat dicsért rangjára. A minimalizmus dicsérete alcímet viselő könyv szerzői (Joshua Fields Millburn – Ryan Nicodemus) egy John Lennon slágert (Imagine) idéző töprengésre sarkalló képet festenek elénk azt ecsetelve, hogy képzeljünk el egy olyan világot, amelyben mindenből kevesebb van. Majd kifejtik, hogy mi mindenből: holmikból, adósságból, stresszből, elégedetlenségből. Egyáltalán frusztráló, lélekmarcangoló zavaró tényezőkből kevesebb van. Majd tovább haladnak a „képzeld el, hogy…” ösvényén.
Az apró tettekben erő rejlik – írja S. J. Scott „A szokás hatalma” c. könyv első fejezetében. Ezek a szokások pedig vagy pozitívan, vagy negatívan, ám kétségtelenül hatást gyakorolnak az életünk minden területére. Ugyanezt a nézetet vallja Dr. Megan Edgelow a Queen’s University egészségtudományi karának kutatóprofesszora is, mondván, hogy amit naponta/napi rendszerességgel cselekszünk, erőteljesen meghatározza az életünk folyását.