Rajzterápia! Te is egyre többet hallasz erről a módszerről? Sokan a rajzolást a gyermekkori tevékenységekkel azonosítják, ám ez a művészetterápiás technika felnőttként is rendkívül hatékony eszköz lehet a lelki egészségünk javításában. Rajzolás közben az alkotó felszabadultan élheti meg belső világa kivetülését, szimbolikus formában hozhatja felszínre a mélyen rejlő, akár szavakkal nehezen megfogalmazható érzelmeket.
A szorongás nemcsak mentálisan, hanem fizikailag is megterhelő lehet. Bár az érzelmi feszültség gyakran láthatatlan, a testünk sokszor jelzi, ha valami nincs rendben. Ezek a testi tünetek figyelmeztetnek arra, hogy a belső stressz túlterheli a szervezetet.
A neuroticizmus érintettjei az érzelmek hullámvasútját jóval sűrűbben és intenzívebben tapasztalják meg, mint mások; és gyakran jellemző rájuk a lehangoltság, a szorongás, a túlzott éberség, és egyéb szélsőségesnek mondható érzelmi megnyilvánulások. A neuroticizmus nem tartozik a mentális zavarok kategóriájába, tudniillik ez egy személyiségvonás, ami a mindennapi működést jelentősen megzavaró kontrollálatlan negatív érzelmekre hajlamosítja az egyéneket.
Herman Wouk amerikai író meglátása szerint: a félelmet még úgy-ahogy, el tudjuk viselni, mivel emberibb, így nem foszt meg teljesen bennünket a cselekvőképességtől. Ezzel szemben viszont a pánikot úgy értelmezi, mint az abszolút erkölcsi megsemmisülést. Többek szerint viszont a félelem és a pánik kéz a kézben járó érzelmi állapotok – ám ez utóbbi esetében a leküzdhetetlennek érzett menekülési kényszer válik dominánssá. Felmerülhet a kérdés, mely szerint: hány változata lehet a pániknak? Ezekből hozunk most néhány érdekes meglátást.
Az állandó fogszorítás, fogcsikorgatás, feszes rágóizmok hátterében ritkábban áll fogászati vagy ízületi probléma, gyakrabban okozza stressz. A probléma kezelésére a Semmelweis Egyetemen egy még kevéssé elterjedt, komplex állkapocs-, fizio- és pszichoterápiás megközelítést alkalmaznak. Az állapot javítását támogató gyógytorna otthon végezhető változata a mellékelt oktatóvideó segítségével mindenki számára elérhető.
A szorongás a világ leggyakrabban tapasztalt mentális zavarai közé sorolható, mely világszerte több száz millió embert érint. Nem titok, hogy a szorongás tünetei már nem csupán a felnőtt korosztály esetében jelentkeznek, hanem a gyermekek és a serdülőkorban lévő fiatalok körében is. Amennyiben az aggodalom, a feszültség, a félelem- és tehetetlenségérzés intenzívvé és túlzottá válik, nagymértékben hat a viselkedésre, a közérzetre, valamint a kognitív képességekre – pl. gondolkodás, figyelem, emlékezés stb. – egyaránt. Szerencsére ma már a szorongás kezelésére számos természetes megoldás közül lehet választani.
A szorongásos zavarokat már az ókor latin és görög orvosai és filozófusai az egészséggel kapcsolatos rendellenességek közé sorolták. A megoldások között pedig már ebben az időben olyan eljárásokat vezettek be, melyek erőteljes hasonlóságot mutatnak a modernkori kognitív pszichológia technikáival. Ha nem is mindig szorongásos zavar megnevezéssel tűnt fel az idők során, mégis a kutatók által jól beazonosíthatónak bizonyultak.
A népesség döntő része a nyár kihívásai ellenére is epekedve várja a jó idő beköszöntét. és tervek százaival vág bele ezekbe a hónapokba. Ezzel szemben vannak olyan embertársaink is, akiknek nem ennyire egyértelműen napfényes ez az időszak. A túlzó elvárások és azok beteljesülésének elmaradása lelki problémákat is előidézhetnek.
Óvodásoknál és iskolásoknál is előfordulhat, hogy azt vesszük észre szorong a gyermekünk. A jelek egyértelműek: köröm- vagy akár ujjrágás, babrálás a hajjal, ujjakkal, füllel, vakaródzás, folyamatos köhécselés, szaporodó hisztik... Nem kell rájönnöd a pontos okára, anélkül is segíthetsz a kicsiknek.
A gyerekek szociális és érzelmi életére, annak alakulására kimondottan nagy hatással van a serdülőkor a maga meghatározó élményeivel. A tinik ilyenkor egy sor új megoldandó problémával találkoznak, miközben az egészséges emberi kapcsolatok kialakításának mikéntjével is meg kell küzdeniük.
Sok munkavállaló hiába dolgozik teljes állásban és vállal túlórát vagy másodállást, nehezen vagy nem olyan színvonalon él meg, amelyet elvárna magának és családjának. A kedvezőtlen anyagi helyzet akkor is nyomot hagyhat az élet további területein, amikor nem csúcsosodik ki adósságspirálban.
A testileg nyomorúságos érzetek között szerintem sokunknál dobogós a hányinger. Az okokat kutatva a nők legtöbbször a poénosnak szánt “Biztosan terhes vagy” frázist kapják, míg a férfiakat hajlamosak vagyunk a “Biztosan valami rosszat ettél” mondattal lerendezni. A képlet azonban ennél jóval bonyolultabb! Derítsük ki együtt a lehetséges okokat!
Tudatosan a családi összezörrenések ellen. Akár ezt a címet is adhatnánk ennek az írásunknak, hiszen az átgondolt stratégák ideje jött most el! Nem elég a betegségtől való félelem, most még a digitális oktatás, a home office és az önkéntes karantén okozta stressz is a család nyakába borult. De hogyan lehet ezeken a lehető legkevesebb negatív vonzattal átlendülni?
A meddőség orvosi és társadalmi megfigyelések szerint gyakran társul krónikus stresszállapothoz, amely szorongással összefüggő és depressziós tünetekben is megnyilvánulhat. Egy néhány éve hazánkban lefolytatott vizsgálat célja a termékenységi problémákkal és anélkül élő nők pszichológiai állapotának felmérése volt, valamint a meddőségben szenvedő nők szorongásos és depressziós tüneteinek feltárása.
Számos tanulmány hivatott vizsgálni az emberi lélek rejtelmeit, ezek közül sok pedig a nők érzelmi állapotát igyekszik tudományos alapon megközelíteni. A születés csodáját, jobban mondva annak körülményeit önmagában nézve is meghatározónak tartják egy gyermek személyiségének kapcsán, azonban az édesanya szemszögéből is elkezdték górcső alá venni a témát.
Mindennapi életünkben iszonyatosan sok terhelés éri szervezetünket, ami stressz formájában is jelentkezhet, de komoly szorongást is okozhat egy-egy élethelyzet. Gondolj csak az iskolai feleltetésekre vagy a munkahelyi előadásokra! Egyesek teljesen lazán kezelik, míg mások annál inkább rágörcsölnek...
A Germanwings másodpilótájának az esete az antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszerekre terelte a figyelmet. Durva becslések szerint a magyar lakosságnak majdnem 6%-a váltott ki tavaly erős nyugtatót. Még megdöbbentőbb, ha számszerűsítjük: csaknem 5 millió doboz nyugtató fogyott egy év alatt a patikákban. Ebben a számban az antidepresszánsok még nincsenek benne.
Mindannyian ismerjük a szorongást és a félelmet. Van, akit egészen hosszú ideig elkísér, van, aki csak átmenetileg ismerkedik meg az érzéssel. Aggodalmaskodni a leghétköznapibb dolgok miatt – minimum idegőrlő. Viszont ha a gyermekünket látjuk szorongani, az szívszorító. Hogyan segíthetsz neki?
A körömrágást kényszerbetegségként tartják számon, és mint ilyen, valószínűleg szorongásra vezethető vissza. Legalábbis így tartotta eddig a legtöbb orvos és pszichológus. Ma már többféle elmélet is létezik a "csúnya szokás" okainak magyarázatára. Az egyik szerint , ha már muszáj csökkentenünk a feszültséget, akkor a körömrágás nem is olyan rossz ötlet.