A te emlékeidben is ott vannak a gyerekkori ovis mókás jelmezek? A karneváli, vagyis a télbúcsúztató időszak évről évre elérkezik, és nemcsak a vidám felvonulásokról, hanem számos ősi tradícióról is szól. Gyökereik mélyen a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, melyek az egész középkoron átívelve alakultak ki. Ezek a szokások nem csupán az ünnephez, hanem a természet körforgásához, a tavasz eljöveteléhez is kapcsolódnak. Nézzük melyek ezek, és milyen formát öltenek a mai napig az ország különböző pontjain.
Te hallottad már azt a kifejezést, hogy Tárkonyok hava? Na és azt, hogy Istenfiak vagy Álom hava? Egyöntetűen kijelenthetjük azt, hogy a karácsony hava szófordulatot már többen ismerjük. Az év utolsó hónapja rengeteg elfeledettnek hitt népszokással és nem utolsó sorban babonával bővelkedik. Nézzük, mi minden fűződik ehhez a csodás hónaphoz!
Milyen kedves gesztus volt szerelmes tiniként minden hónap-, sőt hétfordulót megünnepelni valami kis aprósággal! Aztán teltek az évek és a hetekből hosszú évtizedek lettek. Jó, ha az ember 5 vagy 10 évente rendesen meg tud emlékezni élete egyik nagy napjáról… de nem kevés ez a gyakoriság?
A nagymama az a különleges személy a gyermek életében, akinek a legfinomabb a sütije. Csak ő tudja olyan ízletesre főzni a húslevest, hogy az illata még felnőttkorban is megmarad az emlékeinkben. Egyedül ő képes megtanítani a kisunokáját tésztát gyúrni. A legszebb népdalokat is vele együtt lehet a legjobban énekelni a virágoskertben hintázva.