Cikkek a témában: tudomány
A nem megfelelően hőkezelt bab fogyasztása egészségi kockázatot jelenthet
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése szerint a nyers vagy nem eléggé megfőtt babban található lektinek egészségügyi aggályokat vethetnek fel.
Jelentős pluszterhet ró a vesére a nagy mennyiségű fehérjefogyasztás
Ne növeljük drasztikusan tovább a nyugati ember egyébként is proteindús étrendjét fehérjetartalmú táplálékkiegészítőkkel – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ha ugyanis valaki nagy mértékben megemeli a fehérjefogyasztását, akkor a vesét jelentős túlmunkára készteti, amely így károsodhat. Ugyanakkor életünk során vannak olyan időszakok, például csecsemőkorban, a várandósság alatt vagy 65 év felett, amikor fokozottabb fehérjebevitelre van szükség. Ezért a személyre szabott mennyiség meghatározására keressük fel kezelőorvosunkat vagy forduljunk dietetikushoz!
A biológiai kor és a zenei tapasztalat szerepét vizsgálták a serdülők finommotoros fejlődében
A serdülők finommotoros teljesítményét egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de nem azonos mértékben - derült ki a HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálatából.
A demencia kockázatának szempontjából fontosabb a nitrát forrása, mint a mennyisége
Míg a növényi eredetű nitrátok fogyasztása a demencia kockázatának csökkenésével jár, a feldolgozott húsokban lévő nitrátok növelhetik a szellemi képesség maradandó romlásának esélyét.
Kevesebb só, egészségesebb szív
A kenyerek és a csomagolt élelmiszerek sótartalmának csökkentése jelentősen mérsékelheti a szívbetegségek kockázatát.
Az edzés előtti étrend-kiegészítők és a rövid alvás összefüggése
Egy kanadai kutatás szerint az edzés előtti étrend-kiegészítőt szedő fiatalok kétszer akkora eséllyel alszanak napi 5 óránál kevesebbet, ami felveti ezen stimulánsok alvásra és regenerálódásra gyakorolt hatásának kérdését.
A bambuszfogyasztás előnyei és kockázatai
Az első tudományos áttekintés, amely a bambuszra mint élelmiszerre összpontosított, számos lehetséges egészségi előnyt tárt fel: a bambuszfogyasztás segíthet a vércukorszint szabályozásában, támogatja a szív és a belek egészségét, valamint csökkenti a gyulladásokat és az oxidatív stresszt.
Az elviteles kávék több ezer mikroműanyag-részecskét tartalmazhatnak
Egy ausztrál kutatás szerint az egyszer használatos kávéspoharakból mikroműanyagok szabadulhatnak fel, ennek mértéke pedig nagyban függ a pohár anyagától és az ital hőmérsékletétől.
Magyar kutatás helyezte új megközelítésbe az okostelefon-függőség okait
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a problémás okostelefon-használatot nem önmagában a személyiség okozza, hanem az, ha valakinek gyenge az önkontrollja és erősen fél attól, hogy kimarad a társas történésekből (FOMO – fear of missing out). Az Acta Psychologicában megjelent tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a túlzott idejű mobilozás nemcsak pszichés terhet jelent, hanem hosszú távon fizikai következményekkel is járhat: a rossz testtartás miatt romolhat az egyensúly, lassulhat a reakcióidő és nehezebbé válhat a koncentráció.
A tartós hideg veszélyesebb a szívre, mint a hőség
A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát - derül ki egy friss magyar elemzésből. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közös kutatása szerint a hőség gyorsan és rövid ideig hat, a tartós hideg viszont több szívmegállást okoz, hosszabb idő alatt.
A napszakok tudománya – mikor működik legjobban az agy
Az agy nem egyenletesen teljesít egész nap; biológiai ritmusaink, hormonjaink és idegrendszeri működésünk befolyásolják, mikor vagyunk a legélesebbek, a legproduktívabbak vagy éppen a legpihentebbek. A napszakok tudománya segít megérteni, hogyan időzítsük a feladatainkat, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az agyunkból, és mikor érdemes lassítani, pihenni.
Az ember és a mesterséges intelligencia kapcsolata – barát vagy kihívás?
A mesterséges intelligencia néhány év alatt észrevétlenül költözött be a mindennapjainkba. Ott van a telefonunkban, amikor útvonalat tervezünk, a zsebünkben, amikor ajánlásokat kapunk, és az otthonunkban, amikor egy eszköz válaszol a kérdéseinkre. Miközben egyre természetesebb része az életünknek, egyre több kérdést is felvet: vajon partnerként tekinthetünk rá, vagy inkább kihívásként kell kezelni?
A víz memóriája – mítosz vagy tudomány?
A víz mindennapi életünk egyik legtermészetesebb eleme, mégis számtalan titok és elképzelés kapcsolódik hozzá. Az elmúlt évtizedekben újra és újra felbukkan az állítás, miszerint a víz „emlékezik”: megőrzi az őt ért hatásokat, rezgéseket, információkat. De vajon ez költői metafora, áltudományos elképzelés, vagy valódi kutatásokon alapuló jelenség?
Napi egy pohár üdítő 29%-kal növeli a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát
A Maastrichti Egyetem új kutatása különböző élelmiszerforrásokból származó gyümölcscukrok hatásait hasonlította össze, és megállapította, hogy a cukros üdítők fogyasztása jelentősen növeli a magas vérnyomás kockázatát.
Placebohatás: amikor az agy gyógyít
A placebohatás az egyik legizgalmasabb jelenség a modern orvostudományban. Megmutatja, hogy az agyunk nem csupán passzívan reagál a gyógyszerekre, hanem aktívan alakítja a testünk működését, és akár a gyógyulás folyamatát is képes elősegíteni.
Az eritrit károsíthatja a vér-agy gátat, növelve a stroke kockázatát
A Coloradoi Egyetem felmérése szerint az eritrit károsíthatja a vér-agy gát sejtjeit, azt a védővonalat, amely beengedi a tápanyagokat, de meggátolja a káros anyagok bejutását az agyba.
Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a mindennapi életünket?
A mesterséges intelligencia sokáig futurisztikus fogalom volt, ma viszont csendben beépült a hétköznapjainkba. Nem feltétlenül látjuk, nem mindig nevezik nevén, mégis ott van a telefonunkban, a munkahelyünkön, a vásárlási szokásainkban. Az igazi változás nem az, hogy megjelent, hanem az, hogy észrevétlenül formálja azt, ahogyan élünk.
A késői időpontban elfogyasztott, bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat
Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást.
Tudományos szimatolók: kutyák segítik a mérgező növények felismerését az állati takarmányban
Speciálisan kiképzett kutyák segítik mostantól a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) munkáját, feladatuk a takarmány biztonságának növelése.
Az SZTE kutatói vizsgálják, hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz.
