A placebohatás az egyik legizgalmasabb jelenség a modern orvostudományban. Megmutatja, hogy az agyunk nem csupán passzívan reagál a gyógyszerekre, hanem aktívan alakítja a testünk működését, és akár a gyógyulás folyamatát is képes elősegíteni.
A Coloradoi Egyetem felmérése szerint az eritrit károsíthatja a vér-agy gát sejtjeit, azt a védővonalat, amely beengedi a tápanyagokat, de meggátolja a káros anyagok bejutását az agyba.
A mesterséges intelligencia sokáig futurisztikus fogalom volt, ma viszont csendben beépült a hétköznapjainkba. Nem feltétlenül látjuk, nem mindig nevezik nevén, mégis ott van a telefonunkban, a munkahelyünkön, a vásárlási szokásainkban. Az igazi változás nem az, hogy megjelent, hanem az, hogy észrevétlenül formálja azt, ahogyan élünk.
Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást.
Speciálisan kiképzett kutyák segítik mostantól a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) munkáját, feladatuk a takarmány biztonságának növelése.
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz.
A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.
Egy siketen született kislány tökéletesen hall annak a forradalmi műtétnek köszönhetően, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában (PTE KK) hajtottak végre a közelmúltban.
Egy kutatás szerint a reggeli étkezés nem csak energiát ad a nap kezdetén, de segíthet megelőzni a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a metabolikus szindróma kialakulását is.
Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt - hívja fel a figyelmet Aszalós Réka, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa.
A vaníliás puding népszerű desszert, de a vanília íz nem jelenti azt, hogy valódi vaníliát is tartalmaz.
Óránként akár 150 hullócsillagot is meg lehet számolni az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-záporát produkáló Geminidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség a szombat esti órákban lesz a leglátványosabb.
Egy új állatkísérlet kimutatta, hogy az anyák emulgeálószer-fogyasztása az utódok mikrobióta-változását idézi elő, ami fogékonyabbá teheti őket anyagcsere- és gyulladásos betegségekre.
A stroke-on átesettek autóvezetési alkalmasságát pontosabban és kevesebb hibával megítélő értékelési modellt dolgoztak ki a Semmelweis Egyetem kutatói. A Journal of Stroke and Cerebrovascular Diseases lapban megjelent tanulmány több, egymást kiegészítő teszt eredményeit kombinálja, így részletesebb képet ad az érintett kognitív állapotáról és csökkenti a téves, a jogosítvány elvételéhez vezető döntések számát.
A mezolimbikus dopaminrendszer — közismertebb nevén az agy jutalmazási rendszere — az a belső „motor”, amely irányítja a motivációt, az örömérzést, a kíváncsiságot és azt, hogy mihez térünk vissza újra és újra. Bár bonyolult idegi hálózatokból áll, működése meglepően logikus: arra késztet minket, hogy olyan dolgokat keressünk, amelyek túlélésünket, jóllétünket vagy egyszerűen a jó érzést szolgálják.
A nitrátban gazdag céklalé idősebb emberekre gyakorolt vérnyomáscsökkentő hatása bizonyos szájmikrobiom-változásoknak tulajdonítható – derült ki a témában eddig készült legnagyobb tanulmányból.
Európában újra aggodalomra ad okot a halak higanyszennyezettsége: a tonhalak és a kardhalak nagy része túllépi a határértéket, különösen a Földközi-tenger térségében.
A fiatal felnőttek étrendi döntései hosszú távon meghatározhatják, hogy mennyire lesznek hajlamosak cukorbetegségre.
A legújabb kutatások szerint a dohányfüst alapjaiban károsítja a szervezetet: aktiválja a sejthalált, kedvezőtlen változást idéz elő az immunrendszerben, a bélflórában, sőt, több generáción keresztül öröklődő egészségügyi veszélyeket hordoz – mutat rá dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
Az omega-3 zsírsavak fogyasztása és a testmozgás együttesen nem csak a szervezet általános védekezését erősíthetik, de külön pozitív hatással vannak a fogak körüli szövetek egészségére.