A bőségtudat mellékterméke: a pénz
Ma, amikor Tolle mester, a vonzás törvénye és a Titok című könyv tanításai senki elől nincsenek elzárva, aki érdeklődik az „efféle” tudás iránt; ma, amikor a tudatosság elve újabb babérokra tör, vajon mennyire állunk készen a bőség-felfogás (eddigiektől jócskán eltérő) új arculatának befogadására, majd ezt követő gyakorlatba léptetésére?
„Amikor a siker létráján mászol felfelé, ügyelj arra, hogy jó falnak legyen támasztva.” (Stephen R. Covey)
A filmek üzenetközvetítő, gondolatformáló hatását sokan nem vonják kétségbe. A pénz-siker-bőség kérdéskör kapcsán hozunk egy részletidézést, amelynek mondanivalója elgondolkodtató lehet. Ám mindezt a következőkben mindenki a maga szemüvegén át veheti górcső alá.
Az Ördög ügyvédje (The Devil’s Advocate) című filmből van kiragadva az alábbi párbeszéd:
„Állást ajánl?
Gondolkodom rajta. Tudom, hogy tehetséges. Tudtam még mielőtt idejött. Az a másik dolog… most már csak az a kérdéses.
Mi lenne az?
A nyomás. Az mindent megváltoztat. Van, aki, ha megszorongatják, összekapja magát. Van, aki kikészül. Vajon van-e elég akaratereje? Tud határidőre dolgozni? Jól alszik éjjel?
Mikor beszélünk a pénzről?
A pénz? (Nevet). Igen… az a legkisebb probléma.”
Ön is ekként vélekedik a pénzről?
A pénz és a siker azok közé a témák közé sorolódik, amelyek hallására valamiféle „rejtélyes” okból kifolyólag mindenki odairányítja érzékeny hallószerveit, sikerszomjas szenzorait.
Mindenki kereső…
Kérdezhetnék: Mit keres? Hogyan? Hogy jön ahhoz, hogy egyáltalán le merje jegyezni ezt a -manapság is oly sok közegben tabutémának minősülő- kérdéskört? A „kedvenc” „ítélet”: mit tett le az asztalra, hogy észosztogatáshoz folyamodott? No, ismét egy olyan nagyokoskodó szóáradat, amely a majdénmegmondomatutit köpenyegét öltötte magára. Szó sincs erről. A legideálisabb az lenne, ha mindenki szabadon, gondolatbéklyóktól mentes véleménynyilvánításba fogna. Oly sok téveszme napfényre jönne, temérdek gubancot lehetne kibogozni a közös ítélkezés-mentes problémamegoldó, eredményorientált atmoszférában. Senki sem akar senkit meggyőzni, ám a szövegtöredékekben rejlő apró gondolatcsírák talán éppen azért jutottak el a befogadóhoz, hogy megadják a szükséges impulzust a felfedezőúthoz. Talán épp ennek hatására húzza fel a startlépések megtételéhez szükséges túrabakancsot.
Elfogadjuk? Bőség van!