2016.04.01. 16:55:01 8693 233

A holokauszt emlékezeteként méltatta a minap elhunyt Kertész Imrét a spanyol sajtó
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

"Szövegei rabul ejtik az olvasót irodalmi szépségükkel, ugyanakkor azzal, ahogy leírják ezt a hátborzongató világot, arra kényszerítenek, hogy elgondolkodjunk az abszolút gonoszról" - írja a csütörtökön elhunyt íróról az El País című napilap, amely két oldalt és három cikket szentelt Kertész Imrének.

A felvétel 2005. november 18-án készült Budapesten, a Művészetek Palotájában, ahol az író felolvasást tartott Sorstalanság című regényéből. MTI Fotó: Nándorfi Máté - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com A felvétel 2005. november 18-án készült Budapesten, a Művészetek Palotájában, ahol az író felolvasást tartott Sorstalanság című regényéből. MTI Fotó: Nándorfi Máté

A Guillermos Altares által jegyzett írás kitér arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő író 2013-ban vonult vissza Magyarországra, miután évekig Németországban élt, és rendkívül kritikus volt országának az Orbán-kormány alatti "autoriter kisiklásával".

Felidézte, hogy három éve az El Paísnak adott interjújában Kertész Imre Magyarországról azt mondta: "ott teljes erőből tombolnak az antiszemiták és a szélsőjobboldal". Az író beszélt arról az aggodalmáról is, hogy egyre tűnnek el a holokauszt tanúi, ő az utolsók egyike, aki még egyes szám első személyben el tudja mesélni a történteket.

Kertész spanyolországi fordítója, Adan Kovacsics személyes hangvételű írásban búcsúzott az írótól, emlékezve több évnyi barátságra és közös munkára. Kovacsics szerint a nagy írók, mint amilyen Kertész is, tovább élnek műveikben. "Kertész Imre meghalt, de nagyon is életben van" - fogalmazott a fordító, akinek tolmácsolásában a jövő héten jelenik meg Spanyolországban A végső kocsma című kötet.

Ebből a könyvből közölt megjelenés előtt részleteket a La Razón című napilap a Kertész Imre életútját, műveit bemutató nekrológ mellett.

Az ABC című napilap is beszámolt a magyar-zsidó író életéről, idézetekkel tűzdelve a cikket, amelyben korunk nagy írójának nevezte Kertészt, aki aggódott amiatt, hogy a holokauszt borzalmai megismétlődnek Európában.

Kertész Imre az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Kertész Imrét a Magvető Könyvkiadó saját halottjának tekinti.

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 1944. június 30-án, tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Megjárta a buchenwaldi koncentrációs tábort, majd a lágerek felszabadítása után, 1945-ben hazatért Magyarországra.

1955 és 1960 között keletkezett írásai egy részét beépítette az 1960-tól 1973-ig írt első regényébe, a Sorstalanságba. A nyolcvanas években írói és műfordítói munkái jelentették megélhetését, a sikert csak az évtized második fele és a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára. Lelkes fogadtatásra talált német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt Kiadó gondozásában jelentek meg. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

2002-ben a világon először magyar íróként Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Akadémia döntése indoklásában így írt: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben." Kertész Imre 1975-ben megjelent, díjazott műve, a Sorstalanság máig az egyik legfölkavaróbb és leghitelesebb holokausztregény.

Főbb művei között van A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, Felszámolás, a K. dosszié, Gályanapló, Valaki más: a változás krónikája, Európa nyomasztó öröksége, A végső kocsma, A néző - feljegyzések 1991-2001.

Számos elismerés mellett Kertész Imrét 1989-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1997-ben Kossuth-díjat kapott és elnyerte a lipcsei könyvvásár nagydíja és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nagydíját. Herder-díjjal tüntették ki 2000-ben, egy évvel később pedig a német Becsületrenddel. 2002-ben Budapest díszpolgára lett, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át, majd a Goethe-emlékérmet. 2004-ben a párizsi Sorbonne, 2005-ben a berlini Freie Universität díszdoktora lett. 2014-ben megkapta a Magyar Szent István Rendet.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...