A követési távolságról - avagy hogyan kerüljük el az utoléréses baleseteket?
A legtöbb vezető tisztában van az előírással, mely szerint megfelelő követési távolságot kell tartani. De tudjuk-e, hogy egészen pontosan hogyan fogalmaz a KRESZ a követési távolsággal kapcsolatban, illetve ténylegesen mikor lesz megfelelő mértékű?
A KRESZ 27. § (1) bekezdése szerint járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
A megfelelő követési távolság betartása tehát azt a cél szolgálja, hogy az előttünk haladó jármű vészfékezése esetén se következzen be ütközés. Ez a járművek sebességétől, az útviszonyoktól és a vezető reakcióidejétől is függ. Ahhoz, hogy észleljük, hogy cselekednünk kell, majd elvégezzük a szükséges cselekvéssort, biztonságosan 2 másodpercre van szükségünk. Ez 130km/h-ás sebességnél 72 méter megtételére elegendő, míg 90 km/h-nál 50 métert halad a jármű. A követési távolságot tehát az egyéb körülmények alapján ezen értékek körül célszerű megválasztani.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy vezetés közben figyelmünk megoszlik, illetve pihentségünk mértéke is befolyásolja reakcióidőnket. Nagyon fontos, hogy ha bármilyen gyógyszert szedünk, ellenőrizzük, hatással van-e a járművezetési képességeinkre, hiszen a gyógyszerek leggyakrabban éppen a reakcióidőt növelik. Hasznos és érdekes kísérlet lehet, ha az interneten elérhető tesztek segítségével kipróbáljuk saját reakcióidőnket. Látni fogjuk, hogy más eredményt kapunk akkor, ha közben figyelmünket meg kell osztanunk, ahogyan ez a vezetésnél is történik.
Az egyes járműveknek nem csak a gyorsulása, de fékútja között is nagy eltérések vannak. A jármű műszaki állapota például komolyan befolyásolja, hogy milyen gyorsan tudunk megállni. A kerék gyári műszaki adatain túl az elhasználódásának fokát is figyelembe kell vennünk. A gumiköpenynek a vásárláskor is ellenőrizhető, nedves tapadásra vonatkozó adata például olyan lényeges paraméternek minősül, ami a használat során számottevő hatást gyakorol a közúti biztonságra. 60 km/h-ról fékezve akár 18 méteres különbség is lehet az egyes gumiabroncsok fékútjai között, ami bizony nem elhanyagolható mérték.
Az előírások szerint 1,6 millimétert el nem érő profilmélységű gumiabronccsal már nem közlekedhetünk, de jó ha tudjuk, hogy a tesztek alapján a 3-4 mm-es profilmélység a gumicsere javasolt határa, mert ezen mélység alatt csökken igazán drasztikusan annak hatékonysága.
Bár ma már nem ritka, hogy a járműgyártók fejlesztéseinek köszönhetően ún. adaptive criuse control rendszerek segítsék a jármű vezetőjét az optimális követési távolság megtartásában. A gumik, kerekek, illetve a fékberendezés indulás előtti ellenőrzése a jármű vezetőjének feladata.
A KRESZ követési távolságra vonatkozó szabályára tekintettel a ráfutásos vagy utoléréses balesetek túlnyomó többségénél a hátulról érkező jármű felelőssége állapítható meg. Kivételt képezhet, amennyiben megkezdett előzés esetén az elöl haladó jármű szabálytalansága miatt ütköznek a gépkocsik, vagy az első jármű szabálytalan sávváltása következtében kerül a hátulról érkező jármű elé.
dr. Gombolai Éva
Forrás: DAS
