A menza új íze - reform a közétkeztetésben
Bárki bármit mondjon, ha meghalljuk azt a szót, hogy „menza”, elsőre mindenki széles mosollyal a fehér ruhás, „furcsa fűzős szandálos”, ám mindig kedves konyhás nénikre gondol, akik kedvéért még a legérdekesebb kinézetű főzeléket/levest is megettük. Na, jó, megkóstoltuk, vagy legalábbis megszagoltuk… Egy kicsit megforgattuk az étket a tányérban, hogy úgy tűnjön, sokat kaptunk, és ami a tányérban maradt, azt már tényleg nem bírtuk megenni.
Rendelet most, hatálybalépés szeptemberben
Bízzunk benne, hogy a közeli jövő menzáján, illetve a kórházi étkeztetésben ez már nem fordulhat elő, hiszen úgy tűnik, az egészséges, minőségi ételek készítésére törekednek majd. A szeptember elsejétől hatályos, Balog Zoltán (Emberi Erőforrások Minisztériuma) miniszter nevéhez fűződő jogszabály részletezi az iskolai menzákon és a kórházakban adható ételeket, illetve azok elkészítését és tápanyagtartalmát is. Továbbá előírja, hogy egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy menüsor csupán egy alkalommal fordulhat elő.
Szeptembertől tilos a zsíros és szabad a „piros”
Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, a „menzamenü” nem tartalmazhat zsíros húsokat, 30, illetve 23 százaléknál (15 évnél fiatalabbak esetében) magasabb zsírtartalmú húskészítményeket, a pöttömöknek (6 év alatt) készített ételeknél a sertés- és baromfizsír is kizárt. Viszont állati eredetű fehérjét minden főétkezésnek, bölcsisek esetén az egyik kisétkezésnek tartalmaznia kell. Sőt, vadhús is kerülhet az étlapra. Tejföl és tejszín csak ételkészítésnél használható fel, a legkisebbeknek pedig bő zsiradékban készült ételek sem adhatók.
Kikerülnek a közétkeztetésből a sótartalmú ételporok, leveskockák, a hasonló paszták, krémek pedig ételízesítéshez, állományjavításhoz használhatóak csupán.
Nem dőlhet a gyümölcslé
A cukros- vagy szénsavas üdítők, szörpök, az előírás (Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/112) alól kieső gyümölcslevek, energiaitalok, a koffeintartalmú szomjoltók (tea és kakaó kivételével) is tiltólistára kerülnek, helyette ivóvíz vagy ásványvíz adható.
Friss gyümölcs és száraz tények
Egész napos ellátás esetén a közétkeztető a köteles a napi három fő- és két kisétkezés keretén belül a napi energiaszükséglet 100 %-át biztosítani. Többek között (a már felsoroltakon kívül) legalább fejenként fél liter tej vagy kalcium tartalmú tejtermék, négy adag zöldség (kivétel itt a burgonya) vagy gyümölcs (egy adag nyersen), továbbá három adag gabona alapú élelmiszer (egy adag teljes kiőrlésű) segítségével.
Az energiaszükségletre vonatkozóan a követelmények bölcsődék esetében a napi 75 %-ot két fő- és két kisétkezéssel, napi háromszori étkezésnél az előírt 65%-ot egy fő- és két kisétkezéssel, a napi egyszeri esetén pedig az energiaszükséglet 35 %-át egy ebéddel kell biztosítani. A fent írt zöldség, gyümölcs, gabona és tejtermékek mennyisége a napi étkezések számával egyenes arányban változik.
Fel kell tüntetni az étkek energia-, zsír-, telített zsírsav, fehérje-, cukor-, só- és szénhidráttartalmát és az allergén összetevőket. Átmeneti rendelkezésként előírják, hogy a napi bevitt sómennyiséget az előző évhez hasonlítva minimum 10 %-kal kell csökkenteni 2020-ig.
