„A tehetség nem tanítható” – Interjú Rubik Ernővel
43 trillió lehetséges verzió. Beleillik a szürkemarha, szalámi, golyóstoll, C-vitamin felsorolásba. Will Smith is ismeri. A világ egyik legkeresettebb játéka. Legalább félmilliárd van belőle a világon, minden hetedik ember kezében járt, néhányan még azt is tudják, hogy kell kirakni. A Rubik-kocka idén negyven éves, feltalálójával a Prezi ötödik születésnapján készítettek interjút.
A tehetséget nem lehet tanítással létrehozni, de el lehet sorvasztani, vagy segíthetünk neki kibontakozni – mondta az oktatásról Rubik Ernő, akit a Prezi születésnapi tortájánál támadtunk meg kérdésekkel.
„Az emberek nagy hányada bír a kreativitás képességével. A mindennapi kreativitás rendkívül fontos - ez működik gyárban, műhelyben, otthon, mindenhol. Részben a kor változásai, a fogyasztói társadalom következményei miatt viszont elsorvadhat – szeretjük, ha kiszolgálnak. Nem kiszolgáltnak lenni pedig nem igazán rossz dolog, kiszolgáltatottnak lenni viszont nagyon is az.” (A kreativitásról itt is olvashattál.)
Azzal kapcsolatban, hogy a pirospaprika vagy Hortobágy mellett találmánya is bekerült a Magyarországot folyton reklámozó fogalmak közé, azt mondta, érdekes kérdés, egyáltalán kötik-e hozzá az országot. „Az ember azt hinné, mivel ma ott van az internet, sokkal tájékozottabbak az emberek - aztán meglepődik, mennyire nem azok. A világban sokan ismerik a kockát, még a kezükben is volt, közel félmilliárdot megvettek belőle. De hogy hányan tudják, ki és mikor hozta létre, hogy magyar és egyáltalán hol az a Magyarország… Kevesen. Annak ellenére, hogy az információ ott van, többnyire helyesen. Persze miért kellene megsértődnünk, ha nem ismeri mindenki, mi sem ismerünk sok országot a nagyvilágban. Anno, a nyolcvanas években még egzotikusnak is számított a magyar eredet: a vasfüggöny mögül, valahonnan keletről érkezik, a feltaláló havi 200 dollárból él és még telefonja sincs.”
„Láttam valahol egy kockát. Színes, háromszor hármas osztása van és forgatni is lehet. Egészen jópofa. Ha nem én találtam volna ki, szívesen kitalálnám.” Rubik Ernő
Harminc év, húsz lépés, három másodperc
Harminc évig tartott, amíg matematikusok csapata Google számítógépparkostul kitalálta, legkevesebb hány lépésből lehet kirakni a kockát. 2010 óta tudjuk, hogy a maximális lépésszám húsz (a legkevesebb értelemszerűen egy, de ehhez nem kell matematikusnak lenni). Az első modellt 1974-ben készítette el a nemrég José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is munkaebédelő, 69 éves Rubik. A kockát ma egy robot három másodperc alatt képes kirakni, a tavalyi kockakirakó-világbajnokság győztesének pedig kevesebb, mint tíz másodperc kellett ugyanehhez.
„A középső rész sosem mozdul”
A kockát zabálja a művészet és a popkultúra. A rengeteg utánlövés, fizikai és virtuális játék-verziók gyártása vagy a kockához köthető versenyek mellett a filmekben és sorozatokban sokszor a gyors kirakás képességével támasztják alá a szereplők intelligenciáját - például az Armageddonban, a Wall-e-ban vagy A boldogság nyomában. Ez az oldal gyűjti a kocka filmes cameóit (a listán szerepel például A John Malkovich menet, a Drive, a Hé, haver, hol a kocsim?, a Prometheus). Ez pedig olyan munkákat mutat be, amin kockákból raknak ki Lichtensteint vagy Michelangelót.
Ember tervez
Orbán Viktor és Rubik Ernő két éve márciusban magyar feltalálókat is bemutató, a tervek szerint fiatal kutatókat segítő, inkubátor-házként is működő Rubik-múzeumról egyeztetett - akkor aláírtak egy közös szándéknyilatkozatot is. Rubik-kocka formájú épületről és 2014-ben kikerülő, nemzetközi, kétfordulós, sztárépítészeket csábító tervpályázatról volt szó, 2017-es nyitással a Rákóczi híd budai hídfőjénél. Tavaly nyáron a Szigeten Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos beszélt a fesztivállal közös együttműködésről és tervekről. Idén április végén derülnek majd ki részletek arról az utazó, 600 négyzetméteres Rubik-világkiállításról, amiről utoljára azt lehetett tudni, a Hudson folyó partján, a Szabadság-szobor melletti Liberty Science Centerben nyílik meg és 2017-re hozzánk is eljut. A világ vezető múzeumait bejáró kiállításnak a Google ad kellő hátszelet. A Prezi-konferencián bemutattak egy trailert is Behind the Cube címmel, tehát film is várható a negyvenedik szülinap körül.
A Hvg tavaly szeptemberben szúrta ki a Magyar Közlönyben, hogy a kormány kétszázmillió forint átcsoportosítását rendelte el a Rubik-központ előkészítésére. A professzor személyi titkáráról megtudtuk, „sok millió dolláros” projektről van szó, a kormány a Google mellett olyan szponzorokhoz csatlakozott, mint például a Liberty, a Bank of America, a Prudential és persze maga Rubik.
Na de mit keresett Árvai Péter kezében a vattacukor
A nemzetközivé nőtt magyar Prezi ötödik szülinapot ünnepelt szerdán. Árvai, az egyik alapító, éppen a létező legmenőbb cégvezető itthon. Nem olyan régen találkozott - szelfizett, kezet rázott, tárgyalt - magával Barack Obamával (akkor megkérdeztük, milyen volt mindez). A születésnap kapcsán tartott konferencián egyebek mellett megtudtuk, hogy: - barátokkal vagy csapatban melózni az egyik legjobb dolog a világon - az IT minden területet behálóz, a jövő autója például négy számítógép lesz négy keréken - a message: „keep trying” meg „you can do it” és „innovation always happens in a context” - a Prezi Dél-Koreában annyira mainstream, hogy szappanoperában is szerepelt (2:28-tól) - az amerikai dolgozók azt gondolják az európaiakról, hogy túl sokat beszélnek és keveset dolgoznak - az európai dolgozók azt gondolják az amerikaikról, hogy felszínesek és hamarabb cselekszenek, mint gondolkoznak - utóbbi két pont áthidalható!
A Prezi egy szép prezentációs eszköz, ami kitűnően hasznosítható ötletek megosztására, kis- és nagyelőadás tartására, érvelésre, lánykérésre. Leegyszerűsítve a PPT alternatívája. Szerdán indult el a magyar nyelvű oldala és nyitott meg a budapesti székhelyen a Prezi House of Ideas előadó közösségi tér, ahol konferenciákat meetupokat tartanak majd.
A Prezi amúgy működik angolul, németül, franciául, spanyolul, portugálul, japánul, és koreaiul. Rubik szerint Kína lehetne a következő célpont. 40 millióan használják világszerte, most 2 milliárd ember és csapat elérése a cél. A Prezit azért bírjuk, mert kimegy a Pridre-ra, a céges csapatépítést Bagon oldja meg házakat építve rászoruló embereknek, támogatja a lányok programozói képzését, részt vesz fiatalokat külföldre küldő ösztöndíj programban - és úgy általában megvalósítja a budapesti startup-álmot a maga színes padlós valóságában.
Forrás: vs.hu
