Áll a bál: gazdasági szankciók Oroszországgal szemben
A Fehér Házzal történt egyeztetést követően az EU-nagykövetek elfogadták az Oroszország ellen tervezett újabb szankciókat. Az alábbi korlátozások nagyon gyorsan, már csütörtöktől életbe lépnek.
Nagyhatalmak egymás ellen
Az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország vezetői hétfői telefon-konferenciájukon előzetesen megállapodtak az Oroszországgal szemben bevezetendő újabb szankciókról. A politikusok úgy döntöttek, összehangoltan lépnek fel Moszkvával szemben, és átfogó gazdasági korlátozásokat alkalmaznak Oroszországgal szemben.
A már érvényben lévő, személyekkel és vállalatokkal szembeni korlátozásoknál jóval szélesebb körben érvényes szankciókra az országok vezetői szerint azért van szükség, mert a Kreml az MH-17-es utasszállító lelövését követően sem változtatott Ukrajna-politikáján. Márpedig a kelet-ukrajnai helyzet stabilizálása érdekében az oroszok hozzáállásának gyökeres változására van szükség - állítják az európai és amerikai politikusok.
Félig beváltott fenyegetés
A 28 uniós tagország nagyköveteinek keddi találkozóján sikerült is egyezségre jutni az Oroszországgal szemben tervezett újabb szankciók bevezetéséről. Az úgynevezett harmadik fokozatú korlátozások az orosz állami bankok tőkepiaci hozzáférését, az olaj- és földgáz-kitermeléssel foglalkozó vállalatok eszközbeszerzéseit, illetve az európai-orosz hadiipari és technológiai együttműködést érintik majd, amellett, hogy elzárják az oroszok hozzáférését egyes uniós beruházási forrásokhoz (elsősorban az Európai Befektetési Bank és az EBRD hitelekhez). Az amerikaiak is hasonló lépésekre kötelezték magukat, bár az általuk tervezett korlátozások részleteiről egyelőre nem tájékoztatták a nyilvánosságot.
Putyinhoz közeli cégekre, magánszemélyekre is vonatkozik
A több mint hét órás vita eredményeképp elért megállapodás a holland külügyminiszter tájékoztatása szerint csütörtökön lép életbe, a hétfőn kiegészített, Putyinhoz közeli cégekre és személyekre szabott szankciókkal együtt (ez utóbbi listán szereplő cégekkel és magánszemélyekkel szemben beutazási- és vízumkorlátozást vezettek be, illetve az EU-s és amerikai bankokban tárolt vagyonuk befagyasztását rendelték el). Az Európai Bizottság által a nagykövetek elé terjesztett javaslat végül alig módosult, a szankciókat taglaló végleges szöveget szerdán hozzák majd nyilvánosságra, három hónap elteltével pedig felülvizsgálják azokat.
A hamarosan életbe lépő szankciók azonban meg sem közelítik az uniós külügyminiszterek múlt heti találkozóján felvetett korlátozásokat. Egy hete ugyanis még arról volt szó, hogy a kiszemelt ágazatokat teljes bojkott alá veszik Európában. Javaslatot tettek az oroszországi bankok által kibocsátott kötvények és részvények felvásárlásának tilalmára, új orosz bankpapírok európai tőzsdei bevezetésének korlátozására, és a hadiipari, illetve technológiai együttműködési szerződések felmondására, illetve az orosz energia európai exportjának mérséklésére is. Ezek a kezdeményezések végül jócskán felpuhítva kerültek be abba a szövegbe, amelyről a nagykövetek kedden tárgyaltak.
Oroszország utolsó órái?
Az orosz külügyminiszter a szankciók bevezetésének tervére reagálva kedd délelőtt azt mondta, Oroszország túl fog lendülni az ezekből fakadó esetleges gazdasági nehézségeken, és talán még függetlenebbé és magabiztosabbá tud általuk válni.
Oroszországnak a következő órákban elvileg még lehetősége van, hogy elébe menjen a szankcióknak. Ha a Kreml látványos jelét adná annak, hogy Ukrajna-politikáját újragondolta, a korlátozások okafogyottá válnának. Márpedig Szergej Lavrov amellett, hogy az embargóval sújtott országok vezetői által kötelezően hangoztatott szólamokat felmondta, Ukrajna és az Egyesült Államok vezetőivel is folyamatosan tárgyal. Az ukrán kormánnyal a kelet-ukrajnai tűzszünet lehetőségéről egyeztetnek, míg John Kerry amerikai külügyminiszterrel a kelet-ukrajnai milíciák fegyver-ellátásának korlátozásáról beszélgetett kedden.
Forrás: vs.hu
