2014.07.02. 12:20:27 19382 68

Betiltott, rákkeltő, veszélyes? Amit tudnod kell a mesterséges édesítőkről!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Szinte mind a véletlennek köszönhetik létezésüket. Némelyik édesítőértéke sokszor többszöröse a cukorénak. Főként diabéteszben szenvedők számára állítják elő, de diétázók, a szénhidrát- és energiaszegény táplálkozást követők körében is egyre népszerűbbek a mesterséges úton elállított édesítők. Habár néhányuknak meg kellett küzdeni a fennmaradásért, népszerűségük nem kicsi. "A kávéba egy pötyi?"

Mesterséges cukorpótló - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Mesterséges cukorpótló

A természetes cukorpótlókat már górcső alá vettük, most megtesszük ezt a mesterségesekkel is. Magyar előírásoknak is megfelelve, egészségünket nem veszélyeztető mennyiségben használják élelmiszerek adalékanyagaként. Továbbá, ha mi magunk is odafigyelünk, hogy a napi javasolt beviteli mennyiséget ne lépjük túl, szervezetünkre sem lesznek ezek a szerek káros hatással. Vagy mégis…? Máig vitatott, ismerd meg a részleteket!

Aszpartam

Az egyik legvitatottabb, fehér, kristályos, szintetikus adalék, mely körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor. Kalóriatartalma elenyésző (3kcal/g).

A vele szemben folytatott harc már az 1970-es években elkezdődött, kezdetben felhasználása sem volt megengedett. A készítményt gyártó cég lelkesen küzdött az aszpartamért, több-kevesebb sikerrel. 2005-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos dokumentációk alapján a szer használatának felülvizsgálatát kezdeményezte. Az eredmények összevetése után mégsem tiltották be, ám nemrégiben újra felvetődött rákkeltő hatása (rágcsálókon végzett kísérletek alapján).

Szacharin

Nem is kell bemutatni: több mint 500-szor édesebb a cukornál, ennek ellenére nullakalóriás, viszont kesernyés utóízt hagy maga után.

A 1970-es években a szacharint (E954) is utolérte a „Rákot okoz!” megbélyegzés (mivel kísérleti patkányokon hólyagrákot idézett elő.), ám a 90-es évek elejére tisztázták a vádak alól, és azóta is az egyik legismertebb, legnépszerűbb mesterséges édesítő. Bevihető napi mennyisége 2,5 mg/ testsúly kg.

Szukralóz

Hasznát, illetve rákkeltő hatását szintén megkérdőjelezik, pedig „majdnem” természetes: répacukorból készül. Különböző kémiai folyamatoknak köszönhetően alig szívódik fel, ami pedig felszívódik, az a vizelettel együtt ürül. Fogyasztása következtében nincs vércukorszint emelkedés, nem energiaként használódik fel. Pedig 4-500-szor édesebb, mint a cukor. Pozitív tulajdonságai közé tartozik, hogy jól tárolható, főzéshez, pasztörizációhoz kiváló, bírja a magas hőmérsékletet. Ajánlott napi mennyisége 15 mg/kg.

Ciklamát

Felfedezője (Michael Sveda) gyulladás gátlókat kutatott, amikor rábukkant a ciklamátra. 35-50-szer édesebb, mint a cukor.

Élete szintén nem volt unalmas, hiszen 1969-ben Amerikában betiltották, melynek oka, hogy a ciklamátot szervezetünk ciklohexilaminná alakítja, mely mérgező. Vizsgálata során kísérleti egerekben daganatos elváltozásokat találtak. A ’80-as években mégis úgy vélték, hogy nem rákkeltő. Az USA-ban napjainkban is tiltólistás, 50 országban (így nálunk is) viszont engedélyezett. Napi megengedett bevitele: 7,0 mg/kg.

Aceszulfám-K

Szintén véletlen felfedezésnek köszönhető. Intenzív, a cukornál 200-szor édesebb íze sütéskor, főzéskor sem múlik el. Viszont szervezetünk nem hasznosítja, energia nem lesz belőle számunkra, sőt, nem is bomlik le bennünk, változatlan formában távozik szervezetünkből. Egyelőre nem ismert mellékhatása, csupán az, hogy egy mesterséges szer. Naponta maximum 9,0 mg/kg az engedélyezett aceszulfám-K-ból (E 950).

Aszpartám-aceszulfám só

64% aszpartám, 36% aceszulfám. A cukorhoz nagyon hasonlít, viszont nincs mellékíze. Hőstabil, gyorsan oldódik. Míg az aceszulfám a vizelettel együtt távozik, addig az aszpartám hasznosul testünkben. Napi mennyisége: 15 mg/kg. (E962).

Forrás: cukormentes.hu, vitaldepowebaruhaz.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.