Egy új törvény szerint nyelviskolákban nem a képesség számít, csak a végzettség
Változtak a nyelviskolákra vonatkozó jogszabályok. Nem feltétlenül a jó irányba, így akár jó tanárok is elveszíthetik tanítási jogukat. A törvény csak a végzettséget veszi figyelembe, pedig a nyelviskoláknak most is érdekük, hogy csak jó tanárokat foglalkoztassanak.
Imola - akinek nem ez a valódi neve - egy nyelviskolában tanított egészen mostanáig. 1998-ban kezdte a bölcsészkart, hat évig járt egyetemre, de nem pedagógusdiplomát szerzett. „Akkor ez csupán választható volt” – mondta. Azóta külföldön elvégzett egy nemzetközi nyelvtanári képzést is, amit szerte Európában elfogadnak, csak Magyarországon nem.
Imola most az új felnőttképzési törvény szabályai szerint nem taníthat, mert nincs pedagógusdiplomája, a nemzetközi képzést pedig nem fogadja el a jogszabály. Csak akkor folytathatja a munkáját, ha elvégez egy három féléves képzést, amiből egy félév 300 ezer forintba kerül az ELTE-n. Ráadásul nincs keresztféléves képzés, így csak jövő szeptemberben kezdhetne bele, már ha szeretné és tudja finanszírozni.
A törvényt tavaly fogadták el, de az előző rendszer kifutása miatt most szeptembertől érződik igazán a hatása. A szabály úgy szól, hogy a hatósági engedéllyel rendelkező intézményben - ezek klasszikusan az ismert nyelviskolák, például a Katedra és versenytársai - csak az taníthat nyelvet, aki rendelkezik a megfelelő pedagógiai végzettséggel is.
A munkabér öt-tízszerese lehet a büntetés
A Nyelvtudásért Egyesület elnöke, Rozgonyi Zoltán arról tájékoztatta a VS-t: az ellenőrzések már elindultak, első körben azoknál, akik a Diplomamentő vagy a TÁMOP212 programban részt vettek. Megkerestünk egy ismert budapesti nyelviskolát, ennek igazgatója a VS-nek azt mondta, náluk még nem voltak ellenőrzések, de tisztában van a helyzettel, később be kell majd mutatniuk az oktatók nyelvtanári diplomáját, és ha ilyen nincs, kemény büntetésre lehet számítani.
A törvény szerint „ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki.” De ha súlyosabb jogszabálysértés történik, például nem a program szerint történik a képzés, akkor a bírság nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál.
Ha a jogszabálysértést ezután sem szüntetik meg, a hatóság az engedélyt egy évre részben vagy teljesen visszavonja. Mint az igazgató hozzátette, a büntetés az egyetemeket is fenyegetheti, hiszen ott is működik felnőttképzés. Mint mondta, a nehézségeket próbálták mondani a minisztérium embereinek, amikor épp más ügyben kellett egyeztetniük, de „széttárták a kezüket: azt mondják, nem értik a nyelviskolák problémáját”.
Mint Rozgonyi Zoltán lapunknak mondta, a korábbi rendszerben minimum a nyelvtanárok nyolcvan százalékának kellett képesítettnek lenniük. Emellett volt húsz százalékos keret arra, hogy az iskola saját belátása szerint alkalmazzon felkészült, tapasztalt, de formálisan nem megfelelő papírokkal rendelkező oktatókat is. Rozgonyi szerint „ez egy egészséges, jó rendszer volt, érvényesült az állami hatóság szabályozási óhaja, de legalább némi teret adott a képző intézmény saját felfogásának is.” Az új engedélyezési eljárás a korábbi akkreditációs rendszert váltotta fel: akkor a cégek rögzítették, milyen képzettséget várnak el, és ez alapján vehettek fel nem megfelelő papírral rendelkező nyelvtanárt is.
Külföldiek előnyben?
Nyelviskolai igazgató forrásunk szerint míg a cikkünk elején bemutatott Imola nem taníthat angol bölcsész diplomával, addig az anyanyelvi oktató, aki egyébként mondjuk mérnök végzettséggel rendelkezik, igen. Mint mondta, új tanárokat hallgattak meg és vettek fel, de sokszor a bölcsészdiplomával rendelkezők jobban megfeleltek, mint azok, akiknek nyelvtanári képesítésük volt.
Rozgonyi úgy látja, abban száz százalékig egyetért a szakma és az érintettek is, hogy a nyelvtanári munkára felkészítő tréning, képesítés nélkül nem szabad tanterembe engedni senkit tanítani. „Ez éppúgy egy megtanulandó szakma mint az orvos vagy építész, de nem kizárólag magyar egyetemen lehet tanulni. Egyéb általános bölcsészképzés biztosan nem készít fel erre!”
De az anyanyelvi oktatók is csak ideiglenesen lélegezhettek fel: tavaly még arról lehetett hallani, számukra is kötelező lesz a magyarországi diploma. Márpedig az a lektor, aki egy évre jön tanítani, nehezen fog egy több féléves képzést elvégezni csak ezért. Rozgonyi arról beszélt: felhívták a minisztérium figyelmét, hogy ez így nem működhet, végül pedig született egy „nem túl jó, de használható kompromisszum.”
Szaknyelvre nem vonatkozik
A nyelvtanári képesítés szükségessége nem vonatkozik a szaknyelv-oktatásra. Rozgonyi úgy látja, ez „a ló túlsó oldala”, szerinte az angolul jól tudó asztalosra nem lehet egy teljes szaknyelvi tanfolyamot rábízni, ahol az oktatás túlnyomó része továbbra is a nyelvi készségek fejlesztéséről szól.”
Egyéb problémák is vannak szerinte: nincsenek tisztázva azok a szakmai szempontok, amik alapján vizsgálják a benyújtott tanmenet-terveket, a tényleges tanítás során a tantervtől való vélelmezett öt százaléknyi eltérés esetén pedig jöhetnek a bírságok.
De azt Rozgonyi sem tudja, miben mérik ezt az öt százalékot,
„kilométerben vagy körtében”,
mint mondta, a gumiparagrafusok miatt a korábbinál nagyobb teret kaphat az ellenőrzést lebonyolítók személyes véleménye. Szerinte így egy kisebb vagy közepes méretű iskola esetében a működést is el tudják lehetetleníteni.
A felnőttképzési törvénnyel kapcsolatban a vs.hu csütörtök óta keressi a jogszabály kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot is, de a cikk megjelenéséig nem kaptak választ kérdéseikre.
Forrás: vs.hu
