Figyelem: változtak a jótállási szabályok!
A 10.000, - forint feletti tartós fogyasztási cikkekre kormányrendelet tette kötelezővé az egy éves jótállást a vállalkozások részére. Ez vitán felül egy előremutató és fontos fogyasztói jogokat védő jogszabály, azonban egy drága termék esetén egy év elteltével már kevés esélye van a fogyasztónak egy meghibásodott termék kapcsán igényt érvényesíteni.
Ezen a méltánytalan helyzeten kíván javítani a jogalkotó, ugyanis 2021. január 01. napjától változnak a kötelező jótállásra vonatkozó szabályok. Cikkünkben a tartós fogyasztói cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló jogszabály főbb módosításait szedtük össze.
Jótállási időtartam
Jövő évtől a 10.000, – forint feletti, és a 151/2003. (IX.22.) Kormányrendeletben meghatározott tartós fogyasztási cikkekre nem egységesen egy éves jótállási határidő lesz irányadó, hanem a termék értékétől függően sávosan fog eltérni a jótállás időtartama. Ennek értelmében a 100.000, – forintot meg nem haladó eladási ár esetén továbbra is egy év kötelező jótállás lesz. Azonban a 100.000, – forintot meghaladó, de 250.000, – forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év, és a 250.000, – forint eladási ár felett három év jótállást kell vállalnia az eladó cégnek.
Határidő
A gyakorlatban nagy problémát jelentett, hogy a termék kijavítására nem írt elő a jogszabály kötelező határidőt. Azonban ebben is változás várható a jövő évtől. A rendelet módosítása értelmében ugyanis, ha a fogyasztási cikk kijavítására a kijavítási igény vállalkozás részére való közléstől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Ezen szabály és a rendelet egyéb előírásainak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság járhat el.
Javítás, csere, vagy ár visszatérítés?
Ahogyan az előző pontból is kitűnik, ha a vállalkozás bizonyos határidőn belül nem tesz eleget a javítási kötelezettségnek, a vételár visszakövetelésére válik jogosulttá a fogyasztó. A rendelet módosítása azonban egyéb, a jótállási igény fokozatosságához igazodó szabályt is megfogalmaz. Ennek értelmében, ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. Ebből a szabályból is látszik tehát, hogy a vállalkozás elsősorban a termék kijavítására köteles, így rögtön a termék cseréje főszabály szerint nem követelhető.
Ha azonban a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, és ha a fogyasztó nem kéri a vételár arányos leszállítását, vagy mással nem javíttatja meg a terméket, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a termék vételárát ki kell fizetnie a vállalkozásnak.
Bővül a tartós fogyasztási cikkek köre
A jogszabállyal érintett fogyasztási cikkeket pontosan meghatározza a rendelet melléklete, azonban jövő évtől a fogyasztói igények és a kereslet változását is leképezve bővül a kör. Ennek értelmében a kötelező jótállás többek között kiterjed a következő év elejétől a drónokra, napkollektorokra, kamerás megfigyelőrendszerre, riasztóberendezésre, kaputelefonra is. Ezen túl beemelte a rendeletbe a jogalkotó a nyílászárókat is 10.000, – forint eladási ár felett, a redőnyöket, reluxákat, garázskapukat, zuhanykabinokat, kádakat, csaptelepeket is.
Szerző: dr. Varga Júlia
Forrás: D.A.S.
