Ha a nyugdíj nem fedezi az ápolást: a szülőtartásról
Sokan szívesen gondoznák beteg, önmagát ellátni nem képes édesanyjukat vagy édesapjukat, de sajnos a saját munkájuk és családjuk mellett erre nem igazán van lehetőségük. Az otthoni ápoló megoldást jelenthet, de mi a helyzet, ha ezt nem bírja el a családi kassza...
Áron feleségével és három gyermekével él egy vidéki családi házban. Édesanyja sajnos évekkel korábban megözvegyült, s egészségi állapota is súlyosan romlani kezdett. Saját magát eltartani nem volt képes, így Áron úgy döntött házastársával és testvérével, hogy otthoni ápolót fogadnak hozzá. Édesanyja nyugdíja azonban korántsem fedezi a költségeket. Ki köteles az eltartására?
E kérdéskört a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályozza. Kimondja, hogy az jogosult tartásra a rokonaival szemben, aki önmagát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, élettársa nincs. Két fontos eleme van e rendelkezésnek.
Egyrészt, az önhiba hiányának fenn kell állnia. Hiszen például az a szülő, aki még a nyugdíjkorhatár előtt áll, munkáját elvesztette, ám füle botját sem mozdítja egy új állás megszerzése érdekében, nem várhatja el gyermekétől, hogy eltartsa és saját léha viselkedése miatt gyermeke helytállni kényszerüljön.
Másrészt, a rokontartás, azon belül is a szülőtartás tekintetében felmerül egy sorrend. A gyermek akkor kötelezhető tartásra, ha a szülőnek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, élettársa nincs.
Mindezeken felül vizsgálandó az érdemtelenség is. Az a szülő, aki a gyermekével (tartásra kötelezettel), vagy a gyermekével egy háztartásban élővel szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, (például tettleges vagy szóbeli bántalmazás) nem jogosult tartásra. Úgyszintén az sem, aki olyan – például tékozló – életmódot folytat, melyre tekintettel eltartása nem várható el.
További szempont a tartási képesség. Hiszen nem köteles eltartani szülőjét az a gyermek, aki ezáltal a saját szükséges tartását, vagy például gyermekei, házastársa tartását veszélyezteti.
A tartás mértékét illetően, a szülő indokolt szükségleteit kell összevetni a tartásra köteles gyermek anyagi lehetőségeivel. Több tartásra köteles gyermek pedig anyagi viszonyai szerint köteles hozzájárulni a rászoruló szülő költségeihez. A fenti esetben tehát Áron és testvére kötelesek az édesanyjuk szükségleteinek költségét kiegészíteni a nyugdíjon felül, hacsak a tartással saját vagy gyermekük, házastársuk tartását nem veszélyeztetik.
Mint minden más jogvitában, megegyezés hiányában a bíróság dönt e kérdésben, valamennyi körülmény alapos mérlegelése mellett.
Forrás: D.A.S.
