2020.09.24. 08:00:38 8655 228

Hetvenöt év után teljes pompájában látható a kisszebeni főoltár az MNG-ben
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Több évtized után befejeződött a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és legdíszesebb szárnyas oltára, a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár restaurálása; a késő gótikus remekmű szerdától látható a Magyar Nemzeti Galériában (MNG).

A felújított kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában  | MTI/Koszticsák Szilárd - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com A felújított kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában | MTI/Koszticsák Szilárd

Vélhetően a magyar múzeumügy leghosszabb ideig tartó restaurálása ért véget most: a kisszebeni főoltárt 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, majd 1954-ben fogtak hozzá a helyreállításához. A munkálatok az MNG és a Szépművészeti Múzeum 2013-as újraegyesülése után vettek lendületet, mikor Dabronaki Béla restaurátor vette át a felújítás vezetését - idézte fel a szárnyas oltár szerdai sajtóbemutatóján Baán László, az intézmény főigazgatója.

Poszler Györgyi, az MNG Késő gótikus szárnyas oltárok című kiállításának kurátora hozzátette: a 6,6 méter széles főoltár és a két, szintén a kiállításban látható mellékoltár egy tűzvész utáni újjáépítés során készültek a Bártfa és Kassa közt fekvő Kisszebenben; a főoltár befejezését 1496-ra datálják.

A késő gótikus műalkotás bezárt szárnyai - egyedülálló módon - a Hiszekegy "képregényszerű" ábrázolását mutatják, ünnepi, azaz kinyitott állapotban pedig Keresztelő Szent János életének állomásai láthatók a főoltár táblaképein.

A főoltár egykor több emelet magas oromzattal rendelkezett, ennek azonban csak romjai maradtak fenn, ezért hitelesen csak az oromzat egy része volt helyreállítható - mondta el.

Poszler Györgyi beszámolója szerint a remekművet a barokk korban az akkori ízlés szerint restaurálták és némileg átalakították, az országos nyilvánosság azonban csak a 19. század második felében fedezte fel. A három kisszebeni oltárt 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre szállították Budapestre, először az Iparművészeti, majd rövidesen a Szépművészeti Múzeumba.

Dabronaki Béla restaurátor kiemelte, hogy a főoltár rengeteg elpusztult eleme mellett számos darab "elképesztően ép" állapotban maradt fenn. A helyreállításkor ezért úgy döntöttek, hogy a kiegészítések is az eredeti részekhez hasonló aranyozást kapnak, ennek hiánya ugyanis tönkretette volna a műalkotás élvezetét.

Mint hozzáfűzte azonban, a hitelesség érdekében a kiegészítéseket közelről látható módon, finoman jelezték.

Baán László az MTI-nek elmondta: a szárnyas oltár végleges otthonának a jövőben a Szépművészeti Múzeumot szánják, ez az épület ad ugyanis otthont a Magyar Nemzeti Galériával újraegyesült gyűjtemény 19. század előtti részének.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...