Kezdő kertész settenkedik – 2. rész: A fűtelepítés
Füvünk már van! Zöld és nagy és egészséges! Szóval mondhatjuk, hogy ez egy sikersztori lett, vagy nevezhetjük kezdők szerencséjének is, a lényegen nem változtat: az udvarunk végre zöld és nem száll a por!
Igazából, annak ellenére, hogy kezdők vagyunk, szerintem vérprofin csináltuk a fűtelepítést. Hehe, vagy tényleg csak szerencsénk volt. Így zajlott:
Őszre terveztük
Mivel nyáron költöztünk, a legkorábban ősszel tudtuk elvégezni a fűmagok elvetését. Egy kicsit talán az utolsó pillanatra hagytuk, tudniillik októberben vetettük el, éppen a fagyok előtt. De jól kiterveltük, hogy mikor is csináljuk. Néztük az időjárás jelentést, hogy mikor várható eső, és előtte szórtuk el az udvaron, hogy ne kelljen annyit locsolni... - lusták vagyunk, és kevés az időnk.
Az időpontról még ennyit: nagyon hideg földbe már nem érdemes nekilátni, a fűmag jobban kedveli a meleg földet. Lehet tavasszal is füvet vetni – ekkor is figyelni kell a fagyokra, április már megfelelő - , de annyival jobb, hogy amikor jó idő van, akkor már rá lehet menni, lehet nyúzni, taposni, és ki lehet engedni az udvarra a kutyát meg a gyereket. Tavasszal egy kicsit körülményesebb pár napra kiiktatni az udvart, amikor már jó az idő. Ráadásul talán egy kicsit nehezebb kiszámítani a csapadékot is, és többet kell locsolni, lásd. a mostani aszályt… Szóval őszi vetés rulez! Legalábbis szerintünk.
Számít a fűmagkeverék!
Na, ebben teljesen biztosra mentünk. Meghallgattuk a kedves mindenki véleményét, utána olvastunk, és végül egy úgy nevezett Sport fűmagkeverék mellett döntöttünk, amit egyáltalán nem bántunk meg. Ez angol perje és csenkeszfajták keveréke, amit előszeretettel alkalmaznak sportpályákon, játszótereken is. Szóval bírja a strapát, gyorsan kel és nagyon erős fajta. Mindezt tanúsíthatjuk mi is, még kezdőként is szerencsével jártunk! A fűmag mennyiségét általában négyzetméterenként szabják meg, vegyél egy kicsit többet, mint amire szükséged van.
Számít a talaj!
Mielőtt bevetettük a fűmaggal az udvart, jó minőségű termőfölddel töltöttük fel, amit gondosan átgereblyéztünk, megszabadítottunk a gallyaktól, gyomoktól – mi kézzel, nem gyomirtóval -, és fellocsoltunk. (Az előkészítés hosszadalmasabb folyamat, mint a fű vetése, de ebben rejlik a siker kulcsa. :)) Majd jött rá a fűmag, még egy kis gereblyézést, és még egy kis locsolás. A következő napokban az öntözést már a természetre bízhattuk.
Kell locsolni!
A füvet reggel jó locsolni, mert ekkor párolog el a legkevesebb víz, így ekkor tudja a legjobban hasznosítani. Alaposan meg kell öntözni a földet, hogy minél mélyebbre szivároghasson a víz, így minél mélyebbre mehetnek a gyökerek is. Sokkal erősebb és ellenállóbb lesz az a fű, ami nem csak a felszíni vízből táplálkozhat. Naponta locsolni kell, ha nincs csapadék. Ugyanakkor vigyázzunk, hogy ne áztassuk el, mert a sok víz, ha nem tud elszivárogni, gyakorlatilag rohadni kezd a fű.
Az első nyírás
Ne kapkodd el, de ne is várj túl sokáig. Ha már olyan 8-10 cm magas az új fűnek több, mint 60%-a, akkor nyírd le először, de ne túl rövidre, olyan 5 cm-esre. A fűnyíród gyűjtse a füvet, mert ha ott marad a száraz fű, az könnyen megfullasztja a gyökereket. A fűnek viszont fontos lenne, hogy levegőzhessen.
A profi tippeket mi sem a kisujjunkból szívtuk ki, hanem tapasztaltabb ismerősöktől, barátoktól kaptuk, illetve innen is lestünk el: balkonlada.cafeblog.hu
