Kezdő kertész settenkedik – I. rész: A ternye
Nem mindenkinek van a kisujjában a kertészkedés, de amikor jön a tavasz a legtöbben kedvet kapnak a dologhoz. Ezzel bizony így vagyok én is: adott egy kicsi udvar, zéró kerti tapasztalat és tengernyi lelkesedés. Ebből akár egy parányi kertészeti katasztrófa is következhet, de előzetes tervezéssel és némi önuralommal talán elkerülhető lesz. :)
A tervezés azért kell, hogy ne dobjam ki az ablakon feleslegesen a nem létező pénzem, és ne töltsem olyan dologgal az amúgy is kevés szabadidőm, aminek aztán nincs eredménye – vagy a fent említett katasztrófa pusztán a végterméke… No meg, nem akarom magamra haragítani az utca szépérzékeny lakóit sem. Az önuralom pedig azért kell, hogy nagy lelkesedésemben ne vágjam túl nagy fába a fejszémet, és ne vásároljak össze mindent, amiről olvasok vagy a fejemben megjelenik. Tehát a terv első része mindenképpen arra kell, hogy vonatkozzon, hogy:
Kezdjük kicsiben!
Azaz térben és időben is kezdetben így tervezzünk. Kis területet ültessünk be, rövid távra…. Mert mi van, ha mégsem fog tetszeni. Nem úgy kelnek az egyes növények, nem úgy nyílnak, hogy az folyamatosan szép legyen, vagy szimplán csak bénák egymás mellett stb… Szóval nem biztos, hogy évelő növényekkel kezdenék, de azért nem zárkózom el ettől sem, hiszen, ha beválik, akkor jövőre nincs gond. :) Ezt az aranyszabályt megszívlelendő, én a kerítés előtti senki földjével fogom kezdeni kerti tevékenykedésem – az talán senkinek sem fog fájni. :)
Barátom, a fülesternye
Ezt a „no-go zónát” apróvirágú növénnyel terveztem beültetni, ami nem nő nagyra, és lehet a kert szélére ültetni, hogy szép színes legyen a bejáratunk. Jó lenne, ha fű helyett is megállná a helyét, mert a kerítés előtti részre nem gondoltunk füvesítéskor. Így akadtam rá, szinte véletlenül, a ternyére, ami egy aranyos egynyári növény, fehér, lila, rózsaszín virágokkal. Mézvirágnak is hívják, úgyhogy remélem, hogy az ültetésével egy picit teszek a méhekért is, ott az udvar végében talán senkit nem fognak bántani. A tengerparti fülesternye – csak hogy a teljes nevével is megismerkedjünk - úgy összenő, mintha pázsit lenne, és nagyon bírja a napot, nem igényel sok öntözést, nem nevezhető kényeskedő típusnak. Szóval ideális lesz nálunk a napos oldalra és talán túléli egy kezdő kertész rutintalanságát is. Szorítsatok!
A ternye egyébként balkonládába vagy sziklakertbe is jó választás, ha ilyesmit keresel. Ilyen cuki kis növény lesz:
Ha sikerrel járok, hozok majd saját képeket is, elvileg gyorsan nő, de a szabadföldi ültetéssel meg kell várnom az áprilist. :)
Apró területhódításomat az udvarban gyógynövényekkel tervezem folytatni, a következőkben majd erről is olvashattok itt a PROAKTIVdirekt magazinban.