Milyen részekből áll a felsőfokú nyelvvizsga?
A nyelvtanulás napjainkban legalább olyan fontos, mint egy jó szakma megszerzése. A munkaerő-piacon jelentősen nagyobb esélyekkel indulnak azok, akik a megfelelő szintű nyelvtudással rendelkeznek, de a külföldi munkavállalás vagy a diplomaszerzés is egyszerűbb a nyelvvizsga bizonyítvány birtokában.
Természetesen fontos, hogy ne csak éppen átcsússzunk a vizsgán, hanem valóban értékelhető tudás álljon a papír mögött, hiszen a gyakorlatban való nyelvhasználat eredményessége ezen is múlik. Elég csak néhány álláshirdetést végigolvasni ahhoz, hogy tudjuk, a felsőfokú nyelvvizsga belépőt jelent egyes munkakörökbe, és a karrier építésének szempontjából sem mindegy, milyen szinten beszéljük az adott nyelvet. A C1 felsőfokú nyelvvizsga célirányos felkészüléssel akár első alkalommal sikerülhet, megteremtve ezzel saját magunknak az esélyeket arra, hogy nyelvtudást megkövetelő pozícióban is megálljuk a helyünket.
Írásbeli feladatok
Az írásbeli nyelvvizsga rész során elsőként az olvasott szöveg értéséről tehetünk tanúbizonyságot, mely feladatra 45 perc áll rendelkezésünkre. Több területen bizonyíthatjuk ebben az idő intervallumban azt, hogy valóban képesek vagyunk a nyelvvizsga szintjének megfelelően megérteni a szöveget. Nem csak címek és szövegek párosításáról van szó, hanem az olvasott szöveggel kapcsolatban feltett kérdések megválaszolásáról is. A feleletválasztós kérdések után jöhet az íráskészség mérésére irányuló vizsgarész. Nagyon fontos, hogy mindig célirányosan történjen a nyelvvizsgára való felkészülés, így előre begyakorolhatjuk, hogyan kell ügyintéző levelet írni, vagy egy választható témát a megfelelő szókincs birtokában kifejteni. A terjedelem általában nem hosszú, mindössze 200 szó szokott lenni, ám a fogalmazás színvonalára kiemelt figyelmet érdemes fordítani. A kétnyelvű vizsga esetében idegen nyelvről magyarra, valamint magyarról idegen nyelvre történő fordítással kell megbirkózni, valamint a hang utáni szövegértés sem hiányozhat a feladatok sorából.
Beszédkészség és hallásértés felsőfokon
A szóbeli nyelvvizsga sokakat állít kihívás elé, de általában a felsőfokú megmérettetés előtt már rendelkeznek a vizsgázók némi vizsgatapasztalattal. Természetesen nem elhanyagolható tényező a felkészülés módja sem, hiszen a szóbeli megnyilvánulás helyessége érdekében a folyamatos élőszóban gyakorlás nélkülözhetetlen. Mindenki más attitűddel rendelkezik, és míg egyeseknek gond nélkül megy az idegen nyelven kommunikálás, addig mások nagyon megküzdenek azzal. A felsőfokú vizsga szóbeli része hallás utáni szövegértéssel indul. A több feladatból álló vizsgarészben rövid szövegek megértéséről, szöveghallgatásról és hozzá kapcsolódó jegyzetelési lehetőségről, valamint tesztkérdések segítségével való szövegértésről van szó. E tekintetben is nagyon fontos a célirányos felkészülés, így a vizsgát megelőző időszakban már célszerű hanganyagokat hallgatni, és gyakorló feladatsorokat megoldani.
Kommunikáció másik vizsgázóval
A felsőfokú nyelvvizsga szóbeli része egy 20 perces kötetlen beszélgetéssel indul, majd egy témát húz a vizsgázó, és arról kell neki beszélnie. Erről a másik jelen levő vizsgázó jegyzeteket készíthet, majd a végén kérdéseket tehet fel. A szerepek persze cserélődnek ezt követően. A harmadik kommunikációs feladat során egy kihúzott témáról kell vitát indítaniuk, véleményeket elmondani, s végül egy konszenzusra jutni. Az eredményes szereplés érdekében kifejezetten ilyen típusú feladatokat célszerű gyakorolni, mégpedig felkészítő tanárral, s mellette akár más vizsgára tanulókkal is kommunikálni.
A cikk elkészítésében az euroexam.org információi voltak segítségünkre.
