Mindent a devizaperekről - I. rész
Számos hírforrás számolt be a napokban arról, hogy elindultak azok a „devizaperek”, melyek során a bankoknak kell igazolniuk az elmúlt évek során alkalmazott gyakorlatuk jogszerűségét, az általuk alkalmazott szerződéses feltételek tisztességességét.
De mit is jelent ez pontosan?
Mire várható, hogy pont kerül egy-egy sorsdöntő kérdés jogerős lezárására?
Idén, 2014 július 18. napján lépett hatályba az a törvény, mely a Kúria által kiadott, a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó ún. jogegységnyi határozatával kapcsolatos egyes kérdéseket hivatott rendezni.
A törvény a 2004. május 1. napja és 2014. július 18. napja között kötött fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozik, ide nem értve azonban azok a már visszafizetett kölcsönöket, melyeknél a teljesítésre irányuló kötelezettség végtörlesztés következtében, vagy azért szűnt meg, mert a Nemzeti Eszközkezelő átvette a kötelezettségeinek egyébként eleget tenni nem tudó adós ingatlanát.
Mikor semmis egy ilyen szerződés?
A törvény egyik része az árfolyamrés kérdését hivatott rendezni: a szabályozás szerint a fogyasztói kölcsönszerződésekben - az egyedileg, külön megtárgyalt szerződési feltételt kivéve - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön nyújtásakor a vételi, a tartozás törlesztésénél pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írja elő. Ha ilyen kikötést tartalmaz a szerződés, a törvény értelmében az ott meghatározottak helyett mind a folyósítás, mind a törlesztés tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos számításokat a pénzügyi intézeteknek a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezniük.
Kimondja azt is a jogszabály, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződések esetében vélelmezni kell azt, hogy tisztességtelen a kamatemelést, költségemelést illetve a díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés - kivéve ez alól az egyedileg megtárgyalt feltételeket - tekintettel arra, hogy az nem felel meg:
- az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének,
- a tételes meghatározás elvének,
- az objektivitás elvének,
- a ténylegesség és arányosság elvének,
- az átláthatóság elvének,
- a felmondhatóság elvének, és
- a szimmetria elvének.
A pénzügyi intézményeknek kötelessége volt a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megvizsgálni a fogyasztói kölcsönszerződések részévé vált azon általános szerződési feltételeket, illetve az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket, melyekben szerepelnek az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések. Nem volt elég azonban ezeket megvizsgálni, ha ilyet használt a pénzügyi intézmény, azt be is kellett jelenteni a Magyar Nemzeti Bank részére, és nyilatkozni kell arról, hogy az adott kikötést tisztességesnek tekinti-e.
Ha a Magyar Nemzeti Bank által az kerül megállapításra, hogy a valamely szerződési feltétel vonatkozásában vélelmezni kell annak tisztességtelenségét, de a pénzügyi intézmény álláspontja szerint az adott feltétel tisztességes, a vélelem megdöntésére polgári peres eljárást indítható.
Ezek, a meghatározott szerződéses feltételek tisztességtelenségét feltételező vélelmek megdöntésére irányuló perek kezdődtek meg a közelmúltban.
Forrás: das.hu
