Mit kell tudnod, ha pénz jár vissza deviza hiteled után
A vs.hu gyűjtötte, hogy mit kell kockás papírra vetnie azoknak, akiket érint a kamat-visszafizetés. Itt van mindjárt a késedelmi kamat, ami jobb időkben akár 10-11 százalékkal is megdobhatta a tisztességtelenül elvett pénzt. Ráadásul ez nemcsak a lakásukért eladósodókat érinti, hanem azokat is, akiknek az autóvásárlás finanszírozását számolták el devizában. Sőt bizonyos esetekben még a forinthitelesek is kalkulálhatnak a nekik visszajáró pénz késedelmi kamatával. Számba vesszük, miben tisztult a kép péntek óta, amikor elfogadták a devizahitelek kivezetését szolgáló törvényt.
Kamatos kamat - dobta be a bűvös szavakat a közbeszédbe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken, amikor néhány napja már lázasan számolták a szakemberek és a devizahitelesek, kinek mekkora könnyítést jelenthet az Országgyűlés újabb devizahiteles döntése. Bár a kamatos kamat kifejezés nem pontos, a mértéke egzakt, mert a mindenkori jegybanki alapkamat.
Kik számíthatnak kamatra?
Arról van ugyanis szó, hogy az az összeg, amelyet a bankoknak a tisztességtelen elszámolás miatt vissza kell fizetniük az ügyfeleknek, az ügyfelek szempontjából követelés, amely követelés a tisztességtelen elszámolás időpontjától érvényes, és attól az időponttól kezdve egészen a követelés kielégítéséig késedelmi kamat jár utána. Méghozzá a mindenkori jegybanki alapkamat alapján.
Márpedig a pénteken elfogadott legújabb devizahiteles törvény a 2004 májusa óta kötött szerződésekre vonatkozik (kivétel azok, amelyek már legalább öt éve lezárultak), a jegybanki alapkamat akkor éppen 11,5 százalék volt. Azóta ugyan hullámzott, sőt most éppen mélyponton van, mindössze 2,3 százalék, de a teljes időszakra vetítve átlagosan is legalább 5-7 százalék, attól függően, mikor vették fel a hitelt.
Mire jön rá ez a kamat?
Rogán Antal például azt mondta, hogy a bankok egy átlagos, 7 millió forintos devizahitel folyósításakor kapásból 35-40 ezer forintot tisztességtelenül kerestek azon, hogy a devizát eladási árfolyamon, nem pedig az MNB középárfolyamán váltották át, amikor átutalták a lakásvásárláshoz szükséges forintot. És ez még csak az első részösszeg, amelyre rájön a kamat.
Ugyanez vonatkozik az autós devizahitelekre és a fogyasztási hitelekre is, amelyekből például hűtőszekrényt vagy plazmatévét vásároltak. Így minden olyan banki (vissza)fizetnivalóhoz, amely az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásából, vagyis a deviza vételi és eladási árfolyama közötti eltérésből, valamint az egyoldalú kamatemelésekből adódik, hozzá lehet adni átlagosan még évi 5-7 százalékot.
Sőt! A forinthitelesek megnyugtatására el lehet mondani, hogy valamit ők is kapnak a devizahiteles mentőcsomagból. Rogán Antal a HírTV-nek úgy nyilatkozott, hogy az egyoldalú kamatemelés rájuk is vonatkozik: ha a bank nem indokolta előre és részletesen a kamatemelések lehetőségeit, akkor minden próbálkozásuk most tisztességtelennek minősül. Az ebből származó veszteségeket - ugyancsak kamatostul - a forinthiteleseknek is meg kell fizetniük.
A frakcióvezető menekülőutat mutatott azoknak is, akik végtörlesztéssel zárták le a devizahitelüket. Bár az újabb törvény hatálya alól egyértelműen kiestek, ám Rogán szerint az elévülési szabály számukra is megnyitja a kiskaput. Ők beperelhetik a bankokat, amelyek ha nem felelnek meg a Kúria által előírt tisztességes ügymenetnek, akkor a végtörlesztőknek is fizethetnek.
Mit hoz a forintosítás?
A sor pedig még nem ér véget. A Fidesz-frakció az árfolyamkockázat alapján is megpróbálja pénzhez juttatni a devizaadósokat. Bár a Kúria azt mondta ki, hogy a bankok átháríthatják az árfolyamkockázatot az ügyfelekre, ám csak akkor, ha megfelelően tájékoztatják a kockázatról és annak mértékéről az adósokat. “Ez azonban általában nem történt meg” - állaptotta meg Rogán Antal.
Így a Fidesz-frakció értelmezésében az Országgyűlés kapott jogot arra, hogy a körülmények megváltoztatására hivatkozva áthárítsa az árfolyamkockázat egy részét a bankokra. Ennek keretében döntenek majd szeptemberben a devizahitelek forinthitellé alakításáról, ami valószínűleg decemberben történik majd meg.
Minden olyan devizahitelt átalakítanak forinthitellé, amelyet magánszemély vett fel, és ami mögött lakás jelzálogfedezet van, függetlenül attól, hogy lakás vásárlására, felújítására vagy egyébre használták a pénzt - közölte Rogán Antal. A Fidesz politikusa azt is egyértelművé tette, hogy az átváltás nem piaci árfolyamon történik, mert akkor minden veszteséget a hiteleseknek kellene állniuk. A terhet megosztják majd a bankok és az ügyfelek között, és az állam - ha úgy dönt - valamennyi terhet átvállalhat a bankoktól.
Mibe kerül ez nekünk?
Itt jön képbe Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata, amelyben immár lehetőséget látott arra, hogy felülvizsgálják a banki különadó létjogosultságát. Ezt az Európai Bizottság is szorgalmazta, de a magyar kormány néhány nappal ezelőtt még kategorikusan elzárkózott ettől, mondván, az nagyon fontos része a gazdaság stabilizációjának.
Most azonban úgy tűnik, hogy a kormány hajlandóságot mutat arra, hogy lemondjon ennek az évi mintegy 150 milliárd forintos bevételnek egy részéről. A Buda-Cash Brókerház elemzője, Réczey Zoltán a VS.hu-nak legvalószínűbb forgatókönyvként azt mondta, hogy a bankok leszámíthatják adóalapjukból azt az összeget, amelyet a devizahiteles törvénykezés alapján vissza kell fizetniük. Ilyenre volt már példa, amikor az árfolyamrögzítés miatt kellett veszteségeket elszenvedniük.
Mindezek alapján a törlesztőrészlet és a kamat legkésőbb 2015. január elsejétől 25-40 százalékkal mérséklődhet, sőt csökken a tőke is, mi több, nem lesz árfolyamkockázat, mert már csak forinthitelekről beszélhetünk - mondta Rogán Antal a HírTV-nek. Mit kell ezért tenniük a hiteleseknek? Semmit. A törvény mindössze 3 hónapot adott a bankoknak, hogy pereljenek, ha mégis tisztességesnek tartják a gyakorlatukat, utána viszont automatikusan fizetniük kell. Vagy készpénzben, vagy jóváírják a hitel tőkéjének csökkentésével.
A bankok persze még próbálják védeni az utolsó bástyákat, a Bankszövetség főtitkára a minap közölte, hogy a kedvezményes árfolyamú forintosítás a bankok számára nem opció. Ez addig igaz, amíg nem lesz belőle törvény. Rogán nyilatkozatai alapján azonban ez már csak idő kérdése.
A bankok legfeljebb azon vitatkozhatnak, mennyit írhatnak jóvá a bankadóból, illetve milyen kamatot állapítanak meg a forintosított hitelekre. A fiztenivalójuk viszont így is megközelíti vagy akár meg is haladja az 1000 milliárd forintot. A Buda-Cash elemzője szerint mindennek az lesz a következménye, hogy a bankok többsége még kevesebb hajlandóságot mutat majd a hitelezésre, és újabb leépítések, fiókbezárások lesznek.
Forrás: vs.hu