Szomorú számok: 2013-ban minden 100. magyar külföldre ment
Egy nemrég megjelent becslés szerint az év végére szinte biztosan meghaladja a 600 ezret az Európa más országaiban dolgozó magyarok száma. A Vs.hu szerint nincsenek ennyien. Utánajártak, hová mentek azok, akik elvándoroltak.
Egy a magyar sajtóban komoly visszhangot kapott becslés szerint 2013 végére több mint 580 ezer magyar dolgozott valahol Európában. Ha hihetünk az adatoknak, tavaly csaknem 100 ezren (a teljes lakosság több mint 1 százaléka) mentek el külföldre, azt remélve, hogy jobban élhetnek, mint itthon az elmúlt négy évben bármikor. Ez a szám már önmagában megdöbbentő, különösen, ha figyelembe vesszük, mennyire nehezen vált lakóhelyet a magyar ember, de még félelmetesebbé válik, ha összevetjük az előző évek átlagával – több mint duplája még a legrosszabb évnek is.
Sőt, a hivatkozott adatsor és az NGM egy évvel korábbi becslésének összevetése szerint tavaly több ember hagyta el az országot, mint a megelőző három évben összesen. Ám több probléma is felmerül a közölt számokkal, ezért mi magunk is nekifutottunk a kalkulációnak – és másra jutottunk. Kezdjük a brit vendégmunkásokkal; a netet bejárt felmérés szerint belőlük 300 ezer van. Szerintünk kevesebb.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban tavaly majdnem 27 ezer magyar állampolgár igényelt a munkába álláshoz szükséges társadalombiztosítási számot (National Insurance Number, röviden NINo). A NINo-regisztrációk száma közel negyedével több volt, mint egy évvel korábban. A szigetországban 2013-ban munkába álló külföldiek 5 százaléka Magyarországról jött, tőlünk ment ki a legtöbb vendégmunkás Lengyelország, Spanyolország, Olaszország, India és Portugália után.
2012-ben még hetedikek voltunk, a megelőző években pedig sosem fértünk be a top 10-be. Az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyarok száma az EU-csatlakozást megelőzően elenyésző volt. A brit munkaerőpiac 2004-es megnyitását követően, 2007-ben lépte át először az évi 10 ezer főt, a 20 ezret pedig 2012-ben. 2004 óta hivatalosan 142 159 magyar állampolgár váltott ki társadalombiztosítási kártyát a szigetországban.
Ez persze nem azt jelenti, hogy jelenleg tényleg ennyi magyar dolgozik Nagy-Britanniában.
A brit statisztikai hivatal szerint mégis ez tükrözi legbiztosabban az országukban tartózkodó külföldi állampolgárok számát. Annak ellenére, hogy nem számol a feketén munkát vállalókkal, a társadalombiztosítási regisztráció alól mentesülő idénymunkásokkal; de az egyetemi tanulmányaik mellett dolgozó diákokat is egy kalap alá veszi a munkavállalókkal. A statisztika nem képes elkülöníteni a brit munkaerőpiac megnyitása óta folyamatosan kint dolgozó magyar vendégmunkásokat azoktól, akik az elmúlt 12 évben regisztráltak ugyan valamikor a brit munkaerőpiacon, ám pár hónap után hazajöttek és már el is felejtették a ködös Albiont. Ráadásul arról sem szolgáltat információt, hogy a munkát vállaló felnőttekkel hány kiskorú tartózkodik kint. (Az egyedi NINo azonosítójukat nem sokkal 16. életévük betöltése előtt kapják meg a gyerekek, hasonlóan ahhoz, ahogy itthon a személyi igazolványt. Ezt megelőzően a szülők gyermekeik egészségügyi ellátását, illetve az utánuk járó támogatást saját biztosítási számukra kérvényezik.) Összességében azonban elmondható, hogy a brit bevándorlási hivatal adatai köszönő viszonyban sincsenek a magyar sajtóban keringő, a Nemzetgazdasági Minisztériumból származó 300 ezres számmal. A külügy sem számolt ennyivel, ők a választásra készült becslésükben kb. 100 ezer Egyesült Királyságban dolgozó magyarral kalkuláltak. (Közülük végül kevesebb, mint 5500 jelentkezett be szavazni.)
Németország
A vendégmunkások körében korábban a legvonzóbb célpontnak gondolt Németországban állítólag 135 614 magyar vendégmunkás dolgozott 2013 végén. Tavaly 28,2 ezer új munkavállalót regisztráltak, 2012-ben pedig 24,6 ezret. 2011 óta vélhetően azért nőtt számottevően a Németországban dolgozó magyarok száma, mert a német munkaerőpiac akkor oldotta fel a 2004-ben csatlakozott országokkal szemben addig érvényben lévő munkaerő-piaci korlátozást. Hozzánk hasonlóan, a románok és a bolgárok is nagy számban indultak el Németországba, kihasználva a korábbinál egyszerűbb munkavállalási feltételeket. Az elmúlt évek adatai alapján a bolgárokkal és románokkal együtt mi vagyunk Németország új „törökjei” és „jugoszlávjai”.
Az adatok azonban itt sem feltétlenül tárják elénk a tényszerű helyzetet – az adatbázisból például automatikusan kiesnek azok, akik honosíttatják magukat. Az adott évben kiadott munkavállalási engedélyek azonban éppúgy szólhatnak három hónapra, mint három évre. Így nehéz megmondani, hogy például a tavaly engedélyt szerző 28 ezer magyarból hányan maradtak Németországban az év végéig, hányan számítanak valódi migránsnak. A be- és kivándorlás viszonylag pontos mérlegét adó, fent is hivatkozott számok mögött valójában jelentős mozgások sejlenek fel – 2011-ben például 42 ezren mentek el itthonról Németországba, 25 ezren viszont hazajöttek onnan.
A német statisztikák viszont aránylag pontosan megmondják azt, hogy a munkát vállaló felnőttek mellett hány kiskorú, illetve nyugdíjas tartózkodott az adott évben az országban. 2013 végén több, mint 12 ezer 20 év alatti, illetve 1700 nyugdíjas korú magyar állampolgárt tartottak számon Németországban (a 135 ezres főszámban ők is benne vannak).
Ausztria
A 2012-ben Ausztriába érkező európai vendégmunkások közül minden hatodik Magyarországról ment ki. 2013 év végére 57 955 magyar munkavállalót tartottak számon a szomszédban. Nem tudjuk azonban, ebből mennyi az ingázó, mennyi az áttelepült dolgozó. Hányan vannak azok, akik minden nap vonatra vagy autóba ülnek, hogy átmenjenek a határon, illetve hányan azok, akik tartósan Ausztriában vertek tanyát. A munkavállalóktól elkülönítve tartják számon a Magyarországról Ausztriába érkező évi több mint ezer diákot is. Tény azonban, hogy az osztrák demográfiai kutatóknak is feltűnt, hogy egyre több magyar érkezik hozzájuk.
Mediterráneum
A Földközi-tenger országaiban szerencsét próbáló magyarok száma az adott országok munkaerőpiacának megnyitását követően sem nőtt látványosan. A Spanyolországba kivándorlók száma 2006 után ugrott meg, az addig érvényben lévő korlátozások feloldása után, ám az ország gazdaságát megbénító válság beköszöntével ez a növekedés rögtön alább hagyott. Nehezebb megítélni az Olaszországba kivándoroltak pontos számát, mivel az oda kiköltözők a könnyű honosítási eljárás lehetőségét kihasználva gyorsan eltűnnek a demográfusok szeme elől, ám az Eurostat által közölt – általunk is hivatkozott – adatok aránylag jól tükrözik a trendet.
Kárpát-medence
Némiképp torzítják az összképet a térségi adatok. A felvidéki magyarok magyarországi honosításuk során automatikusan elvesztették szlovák állampolgárságukat, így 2010-től ők külföldiként jelennek meg a statisztikákban. Az unióban munkát vállaló kárpátaljai, vajdasági magyarok honosításukat követően pedig már magyar állampolgárként jelentek meg az európai statisztikákban, hiszen csak így élhettek az unión belüli munkavállalási lehetőségekkel. A magyar kormányzat adatai szerint több mint félmillió határon túli magyar élt a honosítás lehetőségével, de vélhetően ezek csak töredéke jelenik meg a vizsgált statisztikákban.
Mennyi tehát az annyi?
A korábbi demográfiai és migrációs kutatások alapján a szakértők azt feltételezték, hogy 1994-2008 között mintegy 380 ezer magyar állampolgár távozott különböző európai országokba. Ha ehhez hozzáadjuk a 2009-2013 között regisztrált, további nagyjából 230 ezer ideiglenesen vagy tartósan elvándorolt, külföldön szerencsét próbáló magyart (feltételezve, hogy a korábban elvándoroltak közül egy sem tért időközben haza), akkor sem kapjuk meg a sajtóban keringő 600 ezres számot.
Számításaink szerint sokkal reálisabban tükrözi a jelenlegi helyzetet az NGM-től tavaly kiszivárgott becslés, amely akkor 500 ezerre tette a külföldön élő magyarok számát. A rendelkezésre álló adatokból számunkra az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a kivándorlási hajlandóság élénkülése sokkal inkább köthető a gazdasági válsághoz, illetve az uniós munkavállalási szabályok 2011-ben életbe lépő módosításához. A munkavállalási feltételek enyhülésével a korábbinál többen próbáltak szerencsét külföldön, bár tény, hogy az továbbra is az elmúlt évek során már bevált helyeket – Németország, Ausztria – részesítették előnyben.
Forrás: vs.hu
