Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterségesintelligencia-alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21%-ában ismerte fel a kórképeket, derül ki az egyetem új klinikai kutatásából. A MI hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, hangsúlyozzák a szerzők.
Mindaz, amiről néhány évtizeddel ezelőtt még csak a sci-fi regények lapjain olvashattunk, úgy fest, kezd realizálódni. Ez a jelenség sokakat megdöbbent, még többeket pedig elgondolkodtat.
A kortárs filozófusok bizonyára nem fognak unatkozni a mesterséges intelligencia etikai vonzatainak latolgatása során. Ám nem csupán a modernkori gondolkodók, hanem az informatikusokat is visszatérően foglalkoztatja egy frusztráló gondolat. Mégpedig az attól való félelem, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség számára akár egzisztenciális kockázatot is jelenthet. Vajon mindez csupán ördögfestés a falra, vagy ezen aggodalmak mögött valós ok is lapul?
Űrturizmus, gondolat- és érzelemfelismerő rendszerek, digitálisan megvalósított halhatatlanság, géncsere, fogyókúra a nanotechnológia segítségével, innovatív párválasztási stratégiák, bőrre nyomtatható áramkörök, direkt PC-agy kapcsolat, űrtechnológia az otthonokban.