Kíváncsi vagy, hogy mi vár rád 30 év múlva?
Űrturizmus, gondolat- és érzelemfelismerő rendszerek, digitálisan megvalósított halhatatlanság, géncsere, fogyókúra a nanotechnológia segítségével, innovatív párválasztási stratégiák, bőrre nyomtatható áramkörök, direkt PC-agy kapcsolat, űrtechnológia az otthonokban.
Csupán néhány kiragadás, amit a hírneves jövőkutató, Dr. Ian Pearson jegyzett le „A holnapod” című sikerkönyvében. A szerző rögtön az elején leszögezi, hogy minden okvetetlenkedés ellenére, nem minden esetben állíthatjuk, hogy a jövő megjósolhatatlan, előreláthatatlan. Vannak ugyanis olyan események, melyek precízen kikövetkeztethetők, előrevetíthetők – gondoljunk csak például az igen nagy távlatokban „megjósolható” csillagmozgásokra.
Mindemellett pedig tagadhatatlanul vannak olyan eszközeink is, melyeket kezdetben a Star Trekben láthattunk, ám manapság már hétköznapjaink részét képezik – példának okáért ilyen az Apple első generációs, 2010-ben gyártott iPadje, melynek továbbfejlesztett változatait manapság munkához és szabadidős tevékenységekhez egyaránt használjuk. Ezt az eszközt a Star Trek univerzumban PADD-ként emlegetik (ez a Personal Access Display Devices rövidítése), amit a csillagrendszer-koordinátákhoz és napi tevékenységekhez ugyancsak használtak a filmben.
A több mint 25 éve főállású futurológusként dolgozó Pearson a harmincéves szabályt követi az előrejelzések kapcsán, mondván, hogy a jövő általában három évtizeddel jár előttünk (mobiltelefonok, szélessávú internet-hozzáférés, mesterséges intelligencia, processzorok és adattárolók – melyekről néhány éve még csak álmodoztunk, és melyek bár manapság már mindennapi eszközeinkként szolgálnak bennünket, mégis egyelőre csak a fejlődő-formálódó szakaszukban tartózkodnak.)
Ezeket a sorokat olvasva óhatatlanul is bevillanhat az a Napoleon Hill által elhíresült álláspont, mely szerint: amit az elme képes kigondolni és elhinni (!), azt meg is tudja valósítani.
Lássunk a továbbiakban egynéhány érdekfeszítő Pearson-féle, túlnyomórészt technikai, előrejelzést:
a jövőbeli illemhelyek valóságos mikrolaboratóriumokká növik magukat, melyek elvégzik a nagydolgok utáni kémiai elemzéseket, és amennyiben valamilyen rendellenességet „gyanítanak”, azonnal orvoshoz irányítanak bennünket.
az optimista elképzelések szerint a jelenünkben uralkodó szélsőséges időjárási körülményekre, a mindannyiunkat fenyegető globális felmelegedésre és a tengerszint-emelkedésre is igyekeznek találni kivitelezhető megoldásokat. Az ultramodern technológia segítségével megvalósíthatónak tűnik a mesterséges szigetek és szigetcsoportok létrehozása.
a génmódosítás is szintet léphet, így elképzelhető, hogy olyan genetikai módosuláson átment algákat fognak létrehozni, melyek a szöveteikben hasznos elemeket, például aranyat, képesek felhalmozni.
a városok is szembeötlő módosuláson fognak átmenni a többfunkciós felhőkarcolók segítségével, mely épületóriások mindegyike önálló településként lesz számon tartva – az egyes szinteken gyárak, iroda- és munkahelyek, másokon üzletek, szórakozóhelyek, oktatási intézmények jutnak helyhez.
véget vetünk a kényelmetlen bútorok korszakának, azáltal, hogy átadjuk a helyet az okos ülőgarnitúráknak. Az intelligens székek, ágyak, fotelek, kanapék tökéletesen fognak alkalmazkodni a benne ülők testi adottságaihoz.
a megnövekedett húsfogyasztást a jövőben nem állattenyésztéssel, hanem hússzövet-előállítással fognak megvalósítani, így állati fehérjéhez állatok leölése nélkül is hozzá lehet majd jutni.
a kiskedvencek közé felsorakoznak az AI háziállatok is.
a mesterséges intelligencia felgyorsult fejlődésének köszönhetően a chatbotok is hamarosan szintet fognak dobbantani, melyekkel az emberek mindenféle témáról kedvükre beszélgethetnek.
Hogy mindezek az elképzelések realizálódnak-e, arra nemsokára fény derülhet, hiszen a jövő már a küszöbön áll.