A világ különböző pontjain akadnak olyan ünnepek, amikor a megszokott városi élet néhány órára vagy akár több napra teljesen felfordul. Utcák telnek meg színekkel, zenével, jelmezekkel, és olyan hagyományok elevenednek meg, amelyek első hallásra egészen különösnek tűnhetnek.
Volt idő, amikor a kézzel készített tárgyak a mindennapok természetes részét jelentették. A cipész javította a lábbelit, a kosárfonó használati tárgyakat készített, a fazekas edényei pedig szinte minden háztartásban megtalálhatók voltak. A tömegtermelés megjelenésével sok hagyományos mesterség háttérbe szorult, sőt néhányról már azt hittük, végleg eltűnik.
A múlt öröksége mindig is inspirációt jelentett az emberek számára. Sok régi szokást azonban nemcsak megőrzünk, hanem új, kreatív formában élesztünk újjá. A következő példák azt mutatják, hogyan találkozik a hagyomány a modern korral.
A régi képeslapok sokkal többek egyszerű nyomtatott lapoknál: apró ablakok egy elmúlt korszak mindennapjaiba. Egy százéves képeslap a kezünkben olyan, mintha egy idegen ismerős pillanatait néznénk. A kézírás, a bélyeg, a kép és a rövid üzenet mind együtt idézik meg azt a világot, amikor még nem volt e-mail vagy azonnali üzenetküldő alkalmazás.
Van valami egészen varázslatos abban, ahogy a kávé illata betölti a levegőt – legyen szó egy forgalmas városi kávézóról vagy egy apró falusi konyháról. A kávé nem csupán ital: kultúrák, szokások és történetek találkozása egy csészében. Most virtuális világkörüli útra indulunk, hogy megismerjük, hogyan főzik és ízesítik a kávét a világ különböző pontjain – és hogy hazahozhassunk néhány izgalmas ötletet a saját reggeli rutinunkhoz.
A te emlékeidben is ott vannak a gyerekkori ovis mókás jelmezek? A karneváli, vagyis a télbúcsúztató időszak évről évre elérkezik, és nemcsak a vidám felvonulásokról, hanem számos ősi tradícióról is szól. Gyökereik mélyen a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, melyek az egész középkoron átívelve alakultak ki. Ezek a szokások nem csupán az ünnephez, hanem a természet körforgásához, a tavasz eljöveteléhez is kapcsolódnak. Nézzük melyek ezek, és milyen formát öltenek a mai napig az ország különböző pontjain.
Világunk fogalompárokkal van kibélelve. Valamire vagy valakire ránézünk, és rögtön kiragadjuk a fogalmak egyikét, melybe belehelyezzük, illetve belehelyezni véljük az adott tárgyat, jelenséget, valamint személyt. E fogalompárok közül kiemelkedik a jó és a rossz, valamint a szép és a csúnya. Maga a fogalomalkotás normák, szokások szerint válik lehetővé.
A krampusz egy olyan figura, akit a téli ünnepek kapcsán sokan ismernek, különösen Közép-Európában és az Alpok régiójában. Bár a Mikulás hozza az ajándékokat a jó gyerekeknek, a krampusz a rossz magatartású gyermekeket "látogatja meg". Ez a különös alak az ünnepi szezon sötétebb és hagyományokkal rendelkező oldalát reprezentálja. Az alábbiakban közelebbről megvizsgáljuk a krampusz történetét, szimbolikáját és azokat a hagyományokat, amelyek körülveszik ezt a misztikus alakot.
A népi hagyományokra építő farsangi szezon vízkereszttől egészen a vallási eredetű hamvazószerda napjáig tart, azonban január heteire manapság nem jellemző a farsangolás. A karácsony és a szilveszter közelsége elég ok lehet arra, hogy a leghosszabb téli hónap vigadalom nélkül teljen el?
Elérkeztünk az év legvarázslatosabb időszakához, a karácsonyi ünnepekhez. Egész évben ezt a pár napot várjuk, hogy a család végre szeretetben együtt lehessen. December 25-e karácsony első napja. De vajon miért ünneplünk karácsonykor?
Te hallottad már azt a kifejezést, hogy Tárkonyok hava? Na és azt, hogy Istenfiak vagy Álom hava? Egyöntetűen kijelenthetjük azt, hogy a karácsony hava szófordulatot már többen ismerjük. Az év utolsó hónapja rengeteg elfeledettnek hitt népszokással és nem utolsó sorban babonával bővelkedik. Nézzük, mi minden fűződik ehhez a csodás hónaphoz!
A nagymama az a különleges személy a gyermek életében, akinek a legfinomabb a sütije. Csak ő tudja olyan ízletesre főzni a húslevest, hogy az illata még felnőttkorban is megmarad az emlékeinkben. Egyedül ő képes megtanítani a kisunokáját tésztát gyúrni. A legszebb népdalokat is vele együtt lehet a legjobban énekelni a virágoskertben hintázva.
A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Idén sem rendezik meg a Hollókői Húsvéti Fesztivált és a locsolkodást, elmaradnak a Nógrád megyei világörökségi faluban a hagyományőrző programok is - tájékoztatta az MTI-t a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn.
A koronavírus által otthonmaradásra kényszerített háziasszonyok és családfők olyan értékeket vettek elő a fiókból, amik már hosszú ideje feledésbe merültek. Méltatlanul. A rohanó hétköznapokban kevesebb idő jutott főzni, varrni, kertészkedni, barkácsolni, kézimunkázni. Idáig. Teremtsük újra a hagyományokat!
Lányok, asszonyok, aki nem talált magának megfelelő búvóhelyet a mai napra, az bizony magára vessen! Neki nincs menekvés, szinte garantált, hogy a nap végére, de valószínűbb, hogy már a közepére csúnyán elázik. Mert vagy vödör vizekkel borítják nyakon, vagy szódásszifonnal kapja az áldást, vagy „illatos” pacsulifelhő lengi majd körbe!:-)
A torkos csütörtökökön országszerte csaknem másfél millióan tértek be a részt vevő éttermek valamelyikébe az elmúlt tíz évben, mióta az akció elindult - mondta Lipcsey György Imre, a szervező Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese a jubileumi rendezvényen csütörtökön.