Az életkor előrehaladtával az éhség és szomjúságérzet szabályázásában zavar lép fel. Csökken az ízérzékelés, mérséklődik a nyáltermelés, és romlik a szaglás is. Ezért az idős emberek jelentős részét veszélyeztetheti a kiszáradás és az alultápláltság. A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend ugyanakkor védő hatással lehet az agyműködésre, és csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.
A legtöbben azzal foglalkozunk, hogy mit eszünk, mennyit eszünk, vagy milyen tápanyagokat tartalmaz az ételünk. De vajon gondoltunk már arra, hogy a falat hőmérséklete is hatással van a szervezetünkre? A kultúrák közötti különbségek is szembetűnőek: míg nálunk természetes a jéghideg üdítő vagy a hűtőből kivett gyümölcs, addig Ázsiában sokszor inkább langyos vizet vagy meleg leveseket fogyasztanak. Nem véletlenül – a hideg és a meleg ételek eltérő módon befolyásolják az emésztést és a közérzetet.
Az étkezés első pillantásra biológiai szükséglet: táplálkozunk, hogy energiánk legyen. De amikor leülünk másokkal egy asztalhoz, sokkal többről van szó. A közös étkezés olyan szociális rituálé, amely erősíti a kapcsolatokat, csökkenti a stresszt, és még a mentális egészségünkre is hatással van.
Egy nehéz nap után sokan ösztönösen a csoki, a süti vagy egy szelet torta felé nyúlunk. Nem véletlen: a stressz és az édesség iránti vágy szoros kapcsolatban áll egymással. Tudod, miért éppen a cukros falatok csökkentik ideiglenesen a feszültséget?
A gyerekeknek nemcsak az órákhoz, hanem a játékhoz, a figyelemhez és a barátkozáshoz is energiára van szükségük. A jól összeállított uzsonna segít elkerülni a hirtelen fellépő fáradtságot, javítja a koncentrációt és hozzájárul az egészséges fejlődéshez.
Ha van növényi összetevő, amit szinte mindenki ismer névről, az a klorofill. A „növények vérének” is nevezett zöld pigment a felelős azért, hogy a levelek elnyelik a napfényt, és energiává alakítják. Az utóbbi években azonban nemcsak a botanikában, hanem az étrendkiegészítők világában is egyre nagyobb figyelmet kap – sokan folyadék, kapszula vagy por formájában építik be mindennapjaikba. De vajon miért lett ekkora sztár a klorofill?
Biztosan te is észrevetted már: nyáron a saláták, a lédús gyümölcsök és a könnyű fogások esnek jól, míg télen sokkal inkább a tartalmas, melegítő ételekre vágyunk. Nem véletlen, hogy évszakról évszakra változik, mit kíván a szervezetünk – ennek hátterében biológiai, pszichológiai és kulturális tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Ahogy a nyár beköszönt, automatikusan könnyebb ételek után nyúlunk: friss zöldségek, lédús gyümölcsök, hűsítő italok kerülnek előtérbe. De ezek a szezonális finomságok nemcsak az ízlelőbimbóinkat kényeztetik – észrevétlenül támogatják az immunrendszerünket is.
A kiegyensúlyozott táplálkozásról sokszor elsősorban a fizikai egészség jut eszünkbe: testsúly, vércukorszint, koleszterin. Pedig amit nap mint nap megeszünk, nemcsak a testünkre, hanem a hangulatunkra, koncentrációnkra és általános lelkiállapotunkra is komoly hatással van. Egyre több kutatás bizonyítja: az agy és a bélrendszer közti kapcsolat nem csak elmélet – a tányérod szó szerint befolyásolhatja, hogyan érzed magad.
Ahogy beköszönt a melegebb idő, sokan érezzük úgy, hogy csökken az energiaszintünk, kevésbé tudunk koncentrálni, fáradékonyabbak vagyunk – még akkor is, ha alapvetően jól alszunk. Vajon tényleg csak a nyári meleg okolható ezért, vagy lehet a háttérben más is?
Gondolkodsz a növényi alapú étkezésen, de nem tudod, mit egyél egész nap, hogy ne maradj éhes, és még ízletes is legyen? Jó hír: egy nap növényi ételekkel is lehet változatos, laktató és igazán élvezetes – anélkül, hogy órákat kellene a konyhában töltened.
A bazsalikomot sokan csak a paradicsomos ételek ízesítőjeként ismerik, pedig ez az illatos, zöld levelű növény valóságos kincsesbánya az egészségünk számára. Az ókori kultúrákban szent növényként tisztelték, és mára is egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bazsalikom nemcsak finom, hanem hasznos is.
A bors – ez az apró, sötét fűszer – olyan megszokott szereplője a konyhánknak, hogy gyakran észre sem vesszük, milyen hatalmas utat tett meg, míg a borsőrlőnkbe került. Pedig a történelem egyik legkeresettebb és legértékesebb fűszere volt, sőt, volt idő, amikor valóságos valutaként használták.
A zöldségek kulcsszerepet játszanak az egészséges táplálkozásban, hiszen tele vannak rosttal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal – mégis sokan idegenkednek tőlük. Akár a gyermekkorból hozott élmények, akár az ízek vagy állagok miatt, ha nem szereted a zöldségeket, könnyen kimaradhatnak az étrendedből. A jó hír: nem kell egyik napról a másikra salátarajongóvá válni. Mutatjuk, hogyan szoktasd magad hozzá, és mik lehetnek a rostbevitel alternatív módjai.
A modern életmód gyakran túlterheli az emésztőrendszerünket: feldolgozott élelmiszerek, rendszertelen étkezés, stressz és kevés pihenés. Nem csoda, hogy egyre többen keresik a módját, hogyan „nullázhatnák le” a testüket egy gyors, de hatékony tisztító módszerrel. Az egynapos léböjt épp ebben segíthet: könnyen beilleszthető a hétköznapokba, és már egy nap alatt érezhető a hatása.
A natto (vagy magyarosan: nattó) egy tradicionális japán étel, amelyet fermentált szójababból készítenek a Bacillus subtilis nevű baktérium segítségével. Első ránézésre nem a legvonzóbb fogás – nyúlós, ragadós, erőteljes illatú –, mégis egyre nagyobb népszerűségnek örvend világszerte a benne rejlő egészségügyi előnyök miatt.
A puffadás kellemetlen, zavaró érzés, mintha belülről fújnának fel egy léggömböt – és sokaknál szinte mindennapos probléma. Vajon mi állhat a háttérben, és hogyan enyhíthető?
Stressz + étvágy = túlevés? A válasz sajnos gyakran igen. Ha a cél a kiegyensúlyozott testsúly vagy egy sikeres életmódváltás, az érzelmi evés rejtett akadályokat gördíthet elénk – anélkül, hogy észrevennénk. A stressz hatására felszabaduló hormonok „komfortételek” után kiáltanak, és a cukros–zsíros csábítás gyakran győz. De mi zajlik ilyenkor a háttérben?
„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.
A retek legtöbbször a hűtő alsó fiókjában várja, hogy salátába szeleteljük, vagy reggeli mellé rágcsáljuk. Mi lenne, ha egyszer nem nyersen, hanem melegen, pirítva tálalnánk? Ez a gyökérzöldség valójában elképesztően sokoldalú, ha hő éri, teljesen új arcát mutatja: a csípős karakteréből szinte semmi nem marad, cserébe előbújik belőle egy édeskés, selymesen földes ízvilág.