A bubble tea világszerte népszerű ital, ugyanakkor a fogyasztásával kapcsolatban több egészségügyi kockázat is felmerült.
Az időszakos böjt az utóbbi évek egyik legnépszerűbb táplálkozási módszere lett. Sokan alkalmazzák fogyás, energiaszint-javítás vagy az anyagcsere támogatása érdekében. A módszer lényege, hogy a nap bizonyos szakaszaiban nem eszünk, majd egy meghatározott időablakban fogyasztjuk el az ételeket. Bár sokaknál működik, a 40 év feletti nők esetében érdemes néhány fontos szempontot figyelembe venni.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) értékelése szerint a nyers vagy nem eléggé megfőtt babban található lektinek egészségügyi aggályokat vethetnek fel.
Míg a növényi eredetű nitrátok fogyasztása a demencia kockázatának csökkenésével jár, a feldolgozott húsokban lévő nitrátok növelhetik a szellemi képesség maradandó romlásának esélyét.
Az első tudományos áttekintés, amely a bambuszra mint élelmiszerre összpontosított, számos lehetséges egészségi előnyt tárt fel: a bambuszfogyasztás segíthet a vércukorszint szabályozásában, támogatja a szív és a belek egészségét, valamint csökkenti a gyulladásokat és az oxidatív stresszt.
Az étel jóval több, mint táplálék. Minden falatban történetek, emlékek, értékek és szokások rejtőznek. A világ kultúrái évezredek óta az étkezés köré szervezik a hagyományaikat, és még ha ma sokkal gyorsabban, rohanva, online rendelésekkel és félkész megoldásokkal élünk is, az étel még mindig identitást formál. A tányérunk gyakran elárulja, honnan jöttünk, miben hiszünk, hogyan élünk – és azt is, mire vágyunk.
A leves sokáig a „kezdő fogás” szerepét töltötte be: valami könnyű, ami megágyaz a főételnek. A világkonyhák azonban mást mutatnak. Sok helyen a leves a főszereplő — önálló fogás, amely egyszerre tápláló, izgalmas és meglepő. A leves lehet selymes krém, illatos fűszeres alaplé, tartalmas egytálétel, vagy akár frissítő, hideg nyári fogás. A merőkanál így egész világokat tár fel: kultúrákat, szokásokat, ízeket, amelyek kontinenseket kötnek össze.
A bőrünk többet mesél rólunk, mint gondolnánk. Nemcsak az öregedés, az életmód vagy az ápolási rutin lenyomata, hanem látható felülete mindannak, ami belül történik: hormonális változások, emésztési egyensúly, stressz, alvás, immunrendszeri működés. Amikor a bőr jelez, valójában a test kommunikál—csak meg kell tanulnunk „olvasni” a jelzéseit.
Az UNICEF új elemzése szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek már a korai gyermekkorban meghatározzák a táplálkozási szokásokat, és világszerte súlyos egészségügyi következményekhez vezetnek.
A „bio” felirat sokak számára drága hóbortot jelent, másoknak tudatos életmódot. Az igazság valahol a kettő között van, de egyre több jel mutat arra, hogy a bio nem pusztán divatszó, hanem válasz arra, ahogyan ma élünk, eszünk és termelünk. A kérdés nem az, hogy kötelező-e biot választani, hanem az, miért döntenek mellette egyre többen.
Egy falat csoki még ártatlan öröm. A gond ott kezdődik, amikor az „egy falat” észrevétlenül egy egész táblává válik. A cukor különleges helyet foglal el az életünkben: jutalmaz, megnyugtat, feldob – majd gyorsan újra kéri magát. Nem az a kérdés, hogy teljesen ki kell-e iktatni, hanem az, hogyan lehet nem túlzásba vinni.
A magas vérnyomás sokáig észrevétlen maradhat, mégis komoly terhet ró a szervezetre. Jó hír, hogy a mindennapi szokásaink finomhangolásával sokat tehetünk az egyensúlyért. A természetes megközelítés nem gyors megoldásokat ígér, hanem fenntartható életmódbeli lépéseket, amelyek hosszú távon támogatják a jó közérzetet.
A Chicagói és a Columbia Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése gyorsan és természetes módon javíthatja az alvás minőségét.
A vaníliás puding népszerű desszert, de a vanília íz nem jelenti azt, hogy valódi vaníliát is tartalmaz.
A modern élelmiszeripar egyik láthatatlan sztárja az emulgálószer. Segít abban, hogy a majonéz ne váljon szét, a fagylalt krémes legyen, a péksütemény pedig tovább puha maradjon. Bár mindennap találkozunk velük, többségünk mégsem tudja, miért kapnak egyre több kritikát — és hogyan azonosíthatók az élelmiszerek címkéin.
Egy új állatkísérlet kimutatta, hogy az anyák emulgeálószer-fogyasztása az utódok mikrobióta-változását idézi elő, ami fogékonyabbá teheti őket anyagcsere- és gyulladásos betegségekre.
A növényi alapú étkezés ma már nem jár kompromisszumokkal, különösen akkor, ha a fehérjebevitel a cél. Sokan attól tartanak, hogy hús és tejtermék nélkül nehéz elegendő fehérjét fogyasztani, ám a valóság az, hogy a nagyobb élelmiszerláncokban minden szükséges alapanyag könnyedén beszerezhető.
A tejtermékmentes étrend sokak fejében szigorú korlátozásként él, holott valójában új ízeket, könnyedebb közérzetet és friss kreativitást hozhat a konyhába. Akár kíváncsiságból, akár érzékenység miatt próbálod ki, egy hét elegendő ahhoz, hogy felfedezd: tejtermék nélkül is lehet tartalmasan és változatosan étkezni. Az alábbi menüsor inspirációként szolgál a mindennapokra, ráadásul gyorsan elkészíthető fogásokból áll.
Európában újra aggodalomra ad okot a halak higanyszennyezettsége: a tonhalak és a kardhalak nagy része túllépi a határértéket, különösen a Földközi-tenger térségében.
A fiatal felnőttek étrendi döntései hosszú távon meghatározhatják, hogy mennyire lesznek hajlamosak cukorbetegségre.