A régi görögök és egyiptomiak körében visszatérően elhangzott egy titokzatos, elsüllyedt világrészről szóló történet. Atlantiszról első ízben a legnagyobb hatású görög gondolkodó, Platón írt. Elmesélése szerint ez az Atlanti-óceánban elterülő sziget, hatalmasabb volt, mint Líbia és Kis-Ázsia együttvéve, és amit végül egy eget rázó földrengés szakított szét és süllyesztett el. Hogy miért keltette fel e mesés, óceánmélybe merült sziget oly sokak fantáziáját? Nos, elsősorban azért, mert egy virágzó birodalomként élt az emberek emlékezetében, mondáiban, ahol minden egyes ember boldog és gazdag volt, gyönyörű palotákat építettek, és hajóútjaik során világfelfedező utakra indultak.
Elsődleges értelmezés szerint kincseknek minősülnek azok a birtok- és vagyontárgyak, amelyek megléte nagyban hozzájárul az egyének gazdagságához, jólétéhez. Emellett beszélhetünk természeti, az emberi kapcsolatok értékét jelölő, vagy éppen szellemi-kulturális értelemben vett kincsekről egyaránt.
Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során - jelentette be Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja Szigetváron pénteken.
A nők és jellegzetes anatómiájuk évszázadokon át ihlette meg a művészeket, akik alkotásaikban kifejezésre jutatták az ebben rejlő eleganciát, csodálatot és vágyat egyaránt. Mi most kulturális megközelítésbe helyezve kívánjuk körbejárni ezt a kérdést keresve a mögöttes jelentéseket, szimbólumokat. Ez utóbbiak közül kétségtelenül az anyaság szimbóluma jut az első helyre, amelyről már a történelem előtti időkből származó szobrok és ábrázolások ugyancsak tanúskodnak. De nézzük meg, hogy még milyen érdekességeket tárhat fel ez a korokon átívelő téma.
A hétvégén rendezik a Tatai Patara 1597 elnevezésű, török kori történelmi fesztivált, melyen a végvári katonák életét és a vár visszafoglalásának történetét elevenítik fel.
A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve - állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?
Báthory Erzsébetről manapság is szárnyra kelnek különféle vérfagyasztó történetek. A lányok százait meggyilkoló, majd a vérükben fürdőző grófnő (rém)képe szinte kitörölhetetlenné vált. De vajon esetében valóban egy vérszomjas 17. századi sorozatgyilkosról van szó, aki munka ígéretével a csejtei várkastélyába csalta a környékbeli falvak lányait, hogy ott brutális módon meggyilkolja őket, avagy inkább rosszindulatú koholmányokról?
A mai kor ápolt hölgyei közül sokan már kevésbé értenek egyet azzal a korábban vallott nézettel, mely szerint: a szépségért meg kell szenvedni. Éppen ellenkezőleg, hiszen ma már a tudatos szépségápolás alappillére, hogy tájékozódjunk egy-egy kozmetikai termék összetételéről, mielőtt használatba vesszük azokat. Egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek a bioaktív és natúr kozmetikumok. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy manapság a természetes, növényi alapú szépségápoló termékek a reneszánszukat élik.
A Discover Magazine szerint a nemesfémek több mint 90 százaléka a Föld legbelsőbb burkában, azaz a földmagban található. Ennek a mennyisége pedig olyannyira számottevő, hogy egy szemléletes példával élve: a bolygófelszínt 1,5 láb színarannyal be lehetne burkolni (1 láb kerekítve 30 centiméternek felel meg).
A fehérneműt már a kezdetektől nagy becsben tartották. Nálunk külön fehérneműs szekrénykét készítettek a tárolására, az úgynevezett sifonért. Az elkészítéséhez szükséges anyagok között szerepelt a kanavász is, mely pamut- vagy lenszövet volt. Az asszonyok ragaszkodtak ahhoz, hogy ezen ruhadarabjaikat maguk készítsék, vagy legalábbis maguk szövessék.
A csók hosszú és gazdag történetre tekint vissza. Ez a gesztus az érzelmek, szeretet és kapcsolatok kifejeződése, és kulturális és történelmi szempontból is sokféleképpen értelmezhető.
Michel de Nostredame, ismertebb nevén Nostradamus, a 16. századi francia asztrológus, orvos és jövendőmondó, aki ma is világszerte ismert a jóslatai miatt. Nostradamus élete és munkássága sok találgatásra ad okot, és sokan próbálják megfejteni kriptikus jóslatait, melyek állítólag előre jelezték a történelmi eseményeket és tragédiákat.
A főváros 150. születésnapja alkalmából változatos útvonalakkal, szabadidős lehetőségekkel várja a fővárost felfedezni vágyó közönséget a Budapest Bejáró elnevezésű helytörténeti sétaprojekt.
A leginkább őszirózsás forradalom néven ismeretes magyar forradalom és szabadságharc 1956-ban ezekben a napokban is zajlott (1956.10.23.-11.11.). Sajnálatos módon az idő múlása elhomályosítja a jelentőségét a világ szemében, de a magyar nemzet számára fontos és emlékezetes esemény marad.
A híres, vagy más nézőpont szerint elhíresült Barbie film igencsak megosztóra sikeredett. A rajongói mellett egyesek csupán a kivitelezéssel nem értenek egyet, másoknak pedig látszólag maga az üzenet sem volt érthető. Mindegy, hogy melyik táborba tartozunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a világ a nők ereje nélkül bizony sokkal kevésbé lenne élhető hely.
Az egyik legfigyelemreméltóbb információ, melyről értesülhetünk az ékszerekkel kapcsolatban az, hogy korábban tartottak igényt ezekre a testdíszítő tárgyakra, mint a ruházatra. Később az öltözékek esztétikus kiegészítő elemeiként tekintettek rájuk.
A mérgezés, méregkeverés története hátborzongató, többek között azért, mert gyakran kibogozhatatlanok – vagy szándékosan kibogozatlanul hagyottak, elleplezettek – voltak a halált okozó méreganyagok. Ennek „köszönhetően” az is sűrűn megesett, hogy egy-egy láb alól valamilyen oknál fogva eltett ember elhalálozását követően nem mindig lehetett tetten érni az elkövetőt.
Az utazás ősi igényünk. Arra buzdít bennünket, hogy kalandozzunk, új és izgalmas élményekre tegyünk szert, hogy lenyűgöző embereket és tájakat fedezzünk fel, illetve ismerjünk meg. Később pedig élményeinkkel gazdagítsuk mind magunkat, mind pedig közvetlen és tágabb környezetünket (ez utóbbit útinaplók, utazási beszámolók stb. alapján).
Van az embereknek egy maroknyi olyan csoportja, akik bárhol a világon képesek jól érezni magukat - mindenféle átmenet nélkül. Ők azok a szerencsések, akik kellő rugalmassággal rendelkeznek, és elegendő kíváncsisággal szemlélnek minden újdonságot. Másoknak viszont ennél több kapcsolódási pontra van szükségük ahhoz, hogy jól érezzék magukat idegen helyen.